�me itt van p�r jap�ns�g! Sztem t�k j�k. Majd felker�l a folytat�s is. Itt vannak szavak �s jelent�s�k, k�nyvc�mek, az orsz�g f�ldrajza, �rdekess�gei, ennival�k stb...

Jap�n reg�k �s mond�k Minden orsz�g kult�r�j�r�l sokat el�rul a n�pk�lt�szete. Ha valakit �rdekel Jap�n t�rt�nete, az sok �rdekess�get tal�lhat ebben a k�nyvben.   A k�tetben tal�lhat� mes�ket z�mmel Kr. u. 1100 �s 1350 k�z�tt jegyezt�k le, de term�szetesen akadnak k�zt�k kor�bbiak is. E k�z�pkori jap�n reg�k �s mond�k hol k�l�n�sek, meghat�ak, felkavar�ak �s fennk�ltek, hol pedig tr�f�sak �s vaskosak is egyben. (M�ra Kiad�, 1980 Ft)

Versike:

Iszaszaka no              T�tova porszem
Csirimo medataja         Kedvez� el�jele
Koto hadzsime            Az �j kezdetnek

Szavak (kiejt�s szerint �r�dtak!):

csidori: kis termet� vizimad�r,lille
erikae o szuru : a gall�r megford�t�sa
iemoto:nagymester
j�dzso :k�jn�,prostitu�lt
koto 13 h�ros n�gysz�glet� alak� h�rfa
szakura:cseresznyevir�g
szeppun:cs�k
tabi:k�tujjas zokni ,a papucsukhoz

M�g egy kis vers:

Sake no hitocu ga
En no hasi

Egy cs�sze szak�
a bar�ts�g kezdete

�s m�g egy:

Ume no mi mo        A szilvaf�k is
Irozuku koro ja       D�s b�borba borulnak
Szacuki ame           K�s� tavasszal

Ez egy Kauto els� versszaka.

Ezekhez kapcsol�dik egy g�s�kr�l sz�l� k�nyv, Liza Dalby: A cseresznyevir�gok h�lgye, alc�m: A titokzatos g�s�k

Jap�n (Nippon/Nihon 日本, az irodalomban: „a Felkel� Nap Orsz�ga”) egy kelet-�zsiai orsz�g, a Csendes-�ce�n �s a Jap�n-tenger k�zti szigetcsoport, a Koreai-szorost�l keletre.

A jap�n Nippon sz�t b�lyegeken �s a nemzetk�zi sportesem�nyeken haszn�lj�k, ugyanakkor a Nihon sz�t els�sorban Jap�nban. A Yamato sz� az �si Jap�n neve, amelyet el�sz�r Nara eml�tett az 5. sz�zadban.

Jap�n t�rt�nete

A legenda szerint Jap�nt az i. e. 7. sz�zadban alap�totta Jimmu cs�sz�r. A k�nai �r�srendszer �s a buddhizmus az 5-6. sz�zadban terjedt el, ezzel a k�nai kult�ra hat�s�nak hossz� korszaka kezd�d�tt meg. A cs�sz�rok szimbolikus vezet�k voltak, ugyanakkor az igazi hatalom leggyakrabban a nemess�g, a r�gensek vagy a s�gunok (katonai korm�nyz�k) kez�ben �sszpontosult.

A 16. sz�zadban portug�l, holland, angol �s spanyol keresked�k sz�lltak partra Jap�nban, kereszt�ny misszion�riusokkal. A 17. sz�zad els� fel�ben a jap�n s�gun�tus gyan�totta, hogy az eur�paiak egy katonai h�d�t�s �r�gy�n hatoltak be az orsz�gba, �gy megszak�tott minden kapcsolatot az idegenekkel, n�h�ny k�nai �s holland keresked�csoport kiv�tel�vel, akikkel Nagasakiban (pontosabban Dejima sziget�n) �zleteltek. Ez az �nk�ntes elszigetelts�g 200 �vig tartott, am�g Matthew Perry parancsnok er�szakkal benyomult Jap�nba �s megnyitotta kapuit a Nyugat el�tt az 1854-es Kanagawa-egyezm�ny alapj�n.

N�h�ny �v alatt az �jra ki�p�tett kapcsolat a Nyugattal, teljesen �tform�lta a jap�n t�rsadalmat. A s�gun�tus lek�sz�nt, a cs�sz�rok �jra �tvett�k a hatalmat. Az 1868-as Meiji-restaur�ci� sz�mos nyugati t�pus� reformot vezetett be. A feud�lis rendszer megsz�nt, gazdas�gi, szoci�lis �s katonai reform jelent meg. Ezek a v�ltoz�sok nagyon er�s amb�ci�val ruh�zt�k fel Jap�nt, �gy viseltek h�bor�t K�na (1895), Oroszorsz�g (1905) ellen, amelyben megkapt�k Kore�t, Tajvant �s m�s ter�leteket.

A 20. sz�zadt�l kezdve Jap�nban egyre fokoz�dott a katonai terjeszked�s fel� val� t�rekv�s, �gy k�vetkezett be Mandzs�ria lerohan�sa, a m�sodik jap�n-k�nai h�bor� (1937) �s v�g�l 1941-ben a Pearl Harbor elleni t�mad�s, amely belesodorta Jap�nt a II. vil�gh�bor�ba. V�g�l Jap�nt legy�zt�k 1945-ben, amikor az amerikaiak k�t atombomb�t dobtak le Hirosim�ra �s Nagaszakira, majd 1945. szeptember 2-�n kapitul�lt. A h�bor� ut�ni Jap�n 1952-ig maradt az Amerikai Egyes�lt �llamok gy�ms�ga alatt, ett�l kezdve azonban gazdas�gi �lete �jb�l megszil�rdult �s �letsz�nvonala megn�tt.

�llamszervezet

L�sd: Jap�n politik�ja

Jap�n alkotm�nya 1945. m�jus 3-�n l�pett hat�lyba. Jap�nban alkotm�nyos monarchia van k�tkamar�s parlamenttel, amelynek neve Kokkai vagy di�ta. A v�grehajt� hatalom a Kabinet kez�ben van, amely a parlamentnek felel�s. A t�rv�nyhoz� hatalmat a k�tkamar�s parlament gyakorolja, amelynek 480 tag� als�h�z�t (Shugi-dans ) n�gy �vre, 247 tag� fels�h�z�t (Sangi-dans) pedig hat �vre v�lasztj�k. Az als�h�z a K�pvisel�h�z, a fels�h�z a Tan�csosok H�za nevet viseli. Az alkotm�ny �rtelm�ben a cs�sz�r az �llamf�, de korm�nyzati hatalommal nem rendelkezik. � nevezi ki a minisztereln�k�t (a parlament aj�nl�sai alapj�n). A jap�n prefekt�r�k �l�n a v�lasztott korm�nyz�k �llnak. A b�r�s�gi szervezet �l�n a 15 tag� Legfels�bb B�r�s�g �ll, amelynek tagjait a Kabinet, eln�k�t a cs�sz�r nevezi ki. A b�r�s�goknak n�gy t�pusa van: fels�-, k�rzeti-, csal�djogi, ill. csek�ly per�rt�k� �gyekben �t�lkez� b�r�s�g.

A v�laszt�sra minden 20. �let�v�t bet�lt�tt �llampolg�r jogosult.

R�gi�k

Jap�n tartom�nyai

1. Hokkaido - nagyobb v�rosok: Sapporo �s Hakodate
2. Tohoku - nagyobb v�rosok: Sendai �s Fukushima
3. Kanto - Tokyo, Kawasaki �s Yokohama
4. Chubu - Nagoya
5. Kansai -Osaka, Kyoto, Nara �s Kobe
6. Chugoku - Hiroshima �s Okayama
7. Shikoku - Matsuyama �s Takamatsu
8. Kyushu - Fukuoka, Kitakyushu �s Nagasaki
9. Okinawa szigetsor Taiwanig. Az egyetlen nagyv�ros Naha

F�ldrajza

L�sd: Jap�n f�ldrajza

Jap�n a Kuril-szigetekt�l �s Szahalint�l Tajvanig h�z�d�, mintegy 3900 szigetb�l �ll� Jap�n-szigetvil�gban fekszik. Legfontosabb szigetei �-D-i ir�nyban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a f�szigetek k�z�l), Shikoku �s Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) t�bb mint 800 km-re �szakkeletre tal�lhat� Hokkaido-t�l; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken t�bb mint 600 km-re d�lnyugatra fekszik Kyushu-t�l.

Az orsz�g 73%-�t hegyek, hegyvonulatok bor�tj�k, amelyek �t�velnek a f�szigeteken. A legnagyobb jap�n hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama h�val bor�tott cs�csa (2337 m) a Kuriru-szigetek �szaki r�sz�n, k�zvetlen�l a tengerb�l emelkedik ki. Kev�s mez�gazdas�gilag megm�velhet� f�ldter�lettel rendelkezik. Mivel Jap�n vulkanikus z�n�ban fekszik, heves szeizmikus reng�sek �s v�letlenszer� vulkanikus tev�kenys�gek �rezhet�ek az eg�sz orsz�g ter�let�n. A nagy �s rombol� erej� f�ldreng�sek rendszeresen el�id�zik a cunamikat. Ezenk�v�l Jap�nnak sz�mos melegviz� term�szetes forr�sa is van.

�-D-i kiterjed�se miatt Jap�nban nagyon v�ltozatos �ghajlat alakult ki. Az �szaki Sapporon a ny�r enyhe, a t�l hossz� �s hideg, rendk�v�l er�s havaz�ssal. Tokyo, Nagoya, Kyoto, Osaka �s Kobe v�rosokban - Honshu k�z�ps� �s nyugati ter�letein - ar�nylag enyhe a t�l, kev�s vagy egy�ltal�n nem esik h�, a ny�r meleg �s csapad�kos. Hakata - a Kyushun - enyhe t�llel �s r�vid ny�rral jellemezhet�, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jelleg�. A Kuril-szigeteket vastag k�d takarja, amely rattach� � /attached to Nemuro, amelyhez 5 'gun' tarozik: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima �s Choka.

Jap�n �-D-i ir�nyba haladva t�z r�gi�ra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak h�vnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu �s Okinawa.

L�sd m�g: Jap�n v�rosok

Gazdas�ga

A korm�ny �s az ipar szoros egy�ttm�k�d�se, er�teljes munkaetika, a magas szint� technol�gia �s az �sszehasonl�that�an alacsony v�delmi kiad�sok (GDP) 1%-a) tett�k lehet�v�, hogy Jap�n kiv�teles sebess�ggel v�lhasson az USA m�g�tt a vil�g m�sodik gazdas�gi nagyhatalm�v�.

A gazdas�g figyelemrem�lt� jellegzetess�gei a gy�rt� c�gek, valamint besz�ll�t�ik �s disztrib�toraik szoros egy�ttm�k�d�se keiretsu nev� csoportokban; az er�teljes v�llalategyes�t�sek, illetve a v�rosi munk�s r�teg egy r�sz�nek j�r� �letresz�l� alkalmaz�s lehet�s�ge. Ezen jegyek legt�bbje elt�n�ben van, hab�r a gazdas�g jelenleg stagn�l.

Az ipar, a gazdas�g legfontosabb �gazata nagyban f�gg az import�lt nyersanyagt�l �s �zemanyagt�l. A j�val kisebb mez�gazdas�gi �gazat igen t�mogatott �s v�dett, mik�zben a F�ld egyik legnagyobb term�ter�let�vel rendelkezik. Nagyr�szt �nell�t� rizst tekintve, m�s term�nyek kb. 50%-�t k�nytelen import�lni. Jap�nhoz tartozik az egyik legnagyobb hal�szter�let, �s 15%-�t foglalja le az �sszfog�sb�l. H�rom �vtizeden kereszt�l a gazdas�gi n�veked�s kiv�teles volt: 10% az 1960-as, 5% az 1970-es �s 4% az 1980-as �vekben. A n�veked�s lelassult az 1990-es �vekben nagyr�szt a 80-as �vek t�lzott befektet�sei, m�sr�szt t�zsdei t�nyez�k miatt. A korm�ny azon t�rekv�sei, melyek szerint a gazdas�gi n�veked�s vissza�ll�t�s�ra t�rekedett, kev�s sikert �rtek el, �s k�s�bb m�g ink�bb visszaestek a mutat�k k�sz�nhet�en az USA �s az �zsiai gazdas�g hasonl� ir�nyai miatt. Tov�bb� a cs�kken� sz�let�si r�ta azon felvet�seket sz�lte, miszerint sz�ks�g lenne t�bb k�pzett bev�ndorl�ra, ha Jap�n fent akarja tartani jelenlegi termel�si szintj�t. Az olcs� munkaer� igazi fellend�l�st okozott f�leg a vil�g minden t�j�r�l �rkez� �l-cseredi�kok miatt.

A belakhat� ter�let zs�folts�ga �s a n�pess�g el�reged�se k�t fontos, hossz� t�v� probl�ma. A robotika kulcsfontoss�g� gazdas�gi t�nyez�, figyelembe v�ve a t�nyt, miszerint Jap�n rendelkezik a vil�g 720 000 dolgoz� robotjaib�l 410 000-rel.

N�pess�ge

L�sd: Jap�n n�pess�ge

A jap�n t�rsadalom etnikailag �s nyelvileg is nagyon egys�ges, a lakoss�g 99%-a a jap�n nyelvet besz�li. A fennmarad� 1% Kore�b�l, K�n�b�l �s Eur�p�b�l �rkez� emigr�nsokb�l ill. a Hokkaido sziget�n �l� ainukb�l (kb. 1500 f�) tev�dik �ssze.

Vall�sok

L�sd: Vall�sok Jap�nban

A jap�nok t�bbs�ge nem hisz egyetlen egys�ges vall�sban. Sok ember - els�sorban a fiatal koroszt�ly - szembehelyezkedik a vall�sokkal, amelynek oka a tudom�ny nagyfok� fejl�d�s�ben rejlik. A II. vil�gh�bor� alatt a jap�nok sintoist�k voltak �s elutas�tottak minden m�s vall�st. Manaps�g nem meglep�, ha egy jap�n miut�n leteszi iskolai vizsg�it, elmegy egy sinto szent�lybe im�dkozni. Ugyanaz az ember egy kereszt�ny templomban h�zass�got k�thet �s buddhista temet�sben r�szes�lhet.

L�sd m�g: Jap�n mitol�gia, Nemeshegyi P�ter jezsuita atya,

Kult�ra

L�sd: Jap�n kult�r�ja

• Jap�n m�v�szete
• Mozi
• Sz�nh�z
• Konyham�v�szet
• T�nc (tradicion�lis)
• �nnepek
• Kort�rs m�v�szetek
• Ikebana
• Irodalom
• Manga
• Zene
• �j �v
• Origami
• Sport
• Turizmus

�rdekess�gek

B�keparagrafus

A jap�n alkotm�ny tartalmaz egy b�k�r�l sz�l� paragrafust:

„Egy igazs�goss�gon �s renden alapul� nemzetk�zi b�k�re komolyan t�rekedv�n a jap�n n�p mind�r�kre lemond a h�bor�r�l mint a nemzet szuver�n jog�r�l, �s az er� haszn�lat�r�l �s az azzal val� fenyeget�sr�l, mint eszk�z�kr�l a nemzetk�zi vit�k int�z�s�ben. Annak �rdek�ben, hogy e c�lt megval�s�tsa, soha nem fog fenntartani f�ldi, tengeri vagy l�gi er�ket, sem m�s h�bor�s potenci�lt. Az �llamnak nincs joga hadvisel�sre.”

(A jap�n alkotm�ny 9., vil�gh�r� b�keparagrafusa)

Forr�s: BOCS h�rlev�l, 2005. �prilis 29.

Megy�k

Jap�n 47 megy�b�l �ll.

• Aichi megye
• Akita megye
• Aomori megye
• Chiba megye
• Ehime megye
• Fukui megye
• Fukuoka megye
• Fukusima megye
• Gifu megye
• Gunma megye
• Hiroshima megye
• Hokkaido megye
• Hyogo megye
• Ibaraki megye
• Ishikawa megye
• Iwate megye
• Kagawa megye
• Kagoshima megye
• Kanagawa megye
• Kochi megye
• Kumamoto megye
• Kyoyo megye
• Mie megye
• Miyagi megye
• Miyazaki megye
• Nagano megye
• Nagaszaki megye
• Nara megye
• Niigata megye
• Oita megye
• Okayama megye
• Okinawa megye
• Osaka megye
• Saga megye
• Saitama megye
• Shiga megye
• Shimane megye
• Shizuoka megye
• Tochigi megye
• Tokushima megye
• Toki�
• Tottori megye
• Toyama megye
• Wakayama megye
• Yamagata mege
• Yamaguchi megye
• Yamanashi megye

Megyesz�khely

Jap�n megyesz�khelyei

• Akita, Akita megye
• Aomori, Aomori megye
• Chiba, Chiba megye]]
• Fukui, Fukui megye
• Fukuoka, Fukuoka megye
• Fukushima, Fukushima megye
• Gifu, Gifu megye
• Hiroshima, Hiroshima megye
• Kanazawa, Ishikawa megye
• Kobe, Hyogo megye
• Kochi, Kochi megye
• Kofu, Yamanashi megye
• Kumamoto, Kumamoto megye
• Kyoto, Kyoto megye
• Matsue, Shimane megye
• Matsuyama, Ehime megye
• Maebashi, Gunma megye
• Mito, Ibaraki megye
• Miyazaki, Miyazaki megye
• Nagoya, Aichi megye
• Nara, Nara megye
• Nagano, Nagano megye
• Nagaszaki, Nagaszaki megye
• Niigata, Niigata megye
• Oita, Oita megye
• Okayama,Okayama megye
• Osaka, Osaka megye
• Saga, Saga megye
• Saitama, Saitama megye
• Sapporo, Hokkaido megye
• Sendai, Miyagi megye
• Shizuoka, Shizuoka megye
• Tokushima, Tokushima megye
• Toki�
• Tottori, Tottori megye
• Toyama, Toyama megye
• Tsu, Mie megye
• Utsunomiya, Tochigi megye
• Wakayama, Wakayama megye
• Yamagata, Yamagata mege
• Yamaguchi, Yamaguchi megye
• Yokohama (Kanagawa megye)

Versik�k: Haru kaza ga Szojo szojo to Fuko va ucsi e to Kouo jado e Oui wa szoto e to Ume ga ka szojuru Ame ka uk ka Mama jo mama jo Kon'ja  mo asita mo Icuzuke ni Sogadzsake Magyarul: Hozz b�s�get! S�gja a m�jusi sz�l �zd el a gonoszt! Susogja a szilvafa lombja Nem b�nom a h�vihart M�g gy�mb�rszak�t ihatom veletek Ma este �s holnap �s holnaput�n by:Kouta Nanigoto mo Gjoi no ma ni ma ni Janagi Kana Magyarul: B�rhonnan n�zed Aminek tetszik az lesz A szomor�f�z Kokicsia Sirbasi g�sa kaikuja 1935 Mijaki hanarete Tabi no sz� hitori szabisiku kisa no mado Namida kakusite Ocsa ocsa ocsa Hitocu cs�dai na Magyarul: Mag�nyos  b�cs�m elmegyek messze Visszafoltott k�nnyek A vonatablakban csak egy cs�sze te�t, mind�ssze ennyit k�rek. Kouta Idzsumi Kj�ka reg�ny�r� toll�b�l (1920 k�r�l) Jap�n szavak �s jelent�s�k: �gy
Ablak	Mado
Ajt�	To
�lom	Yume
Alma	Ringo
Asztal	Tsukue
Anyu	Haha
Apu	Chichi
Baba	Ningyou
B�csi	Odzisan
Bambusz	Take
Barack	Momo
Bar�t	Tomodati
B�na, �gyetlen	Yabai
Bocs�nat	Gomen
Cica (macska)	Neko
Cseresznyefa	Sakura
Cseresznye	Sakuranbo
Cseresznyevir�g-n�z�s (n�pszok�s)	Hanami
Csillag	Hoshi
D�l	Minami
D�l (id�pont)	Ohiru
D�lut�n	Gogo
Di�k	Gakusei
Eb�d	Hirogohan
Eln�z�st k�rek	Aisumimasen
Ember	Hito
�nek	Uta
�let	Seikatsu
�leter�	Genki
Erd�	Mori
Este, �jszaka	Yoru
�szak	Kita
�tel	Tabemono
�v	Sen
Fa	Ki
Falu	Mura
Farkas	Ookami
Fi�	Otokonoko
F�	Kusa
Gusztustalan	Kimui
Gyerek	Okosan
Hal�l	Shinu
H�z	Otaku, Ie
Helyes, aranyos	Kawaii
Hold	Tsuki
H�lye	Baka
Ideges�t�	Urusai
Igen	Hai
Ital	Nomimono
Jap�n	Nihon (Nippon)
Kelet	Higashi
K�nos, �g�	Oshii
K�rte	Nashi
K�sz�n�m	Arigatou
Kutya	Inu
L�ny	Onnanoko
Leveg�	K�ki
Mad�r	Tori
Magyarorsz�g	Hangarii
Nem	Iie
Nyugat	Nishi
Nyugodt	Shidzuka
Ostoba	Aho
P�k	Kumo
Reggeli	Asagohan
Rizs	Kome
R�ka	Kitsune
R�zsa	Bara
S�rk�ny	Ryuu
Szerelem	Koi