Az infokat a www.kendo.hu r�l szedtem le. Itt m�g tal�ltok sok m�st.. Akit �rdekel csak kattintson oda :)

Sok egy�bb oldal foglalkozik m�g a kendoval... El�g ha a keres�dbe be�rod a sz�t �s t�bb ezer oldal jelenik meg..

A kendo

A kard k�sz�t�s�nek mesters�ge �s haszn�lat�nak m�dszerei - sok minden m�ssal egy�tt - K�n�b�l �rkeztek Jap�nba. A kard kezdetben k�nai mint�ra egyenes �s k�t�lû volt. Ezt az egyenes kardot n�h�ny �vsz�zad alatt a jap�nok szablyaszerûv� alak�tott�k, fejlesztett�k tov�bb: a kard nem egyenes, hanem egy kicsit megg�rb�l, tov�bb� egy �le van. Ezt a kardfajt�t, a nihon to-t (jap�n kardot) speci�lis m�dszerekkel kov�csolt�k szinte t�rhetetlenre, �s csiszolt�k fel borotva�l�sre �s a VIII. sz�zadt�l m�r ilyen form�ban alkalmazt�k.

A XV. sz�zad hosszabb polg�rh�bor�kkal tark�tott idõszak�ban (Onin-h�bor�k kora) hirtelen megnõtt az ig�ny a k�pzett bushikra (harcosokra), �gy a kardhaszn�lat technik�inak sz�ma is ugr�sszerûen fejlõd�tt. Azt ezt k�vetõ b�k�s Edo-korban 1604-1867 k�z�tt a bushik tov�bb kutatt�k �s fejlesztett�k ezeket a technik�kat. Minden v�v�nak k�z�s volt a c�lja: megtal�lni a legjobb, legbiztons�gosabb technik�t, amellyel �nmaga vesz�lyeztet�se n�lk�l le lehet gyõzni az ellenfelet

Az Edo-korban a k�pzettebb bushik a buddhista, shintoista �s kunfuci�nus vil�gszeml�letek elemeit felhaszn�lva, tov�bb� a v�v�sokb�l szerzett tapasztalatokat figyelembe v�ve kialak�tottak egy gondolkod�sm�dot arra, hogy hogyan kell a kardot a leghat�konyabban alkalmazni �s hogyan kell az ellenf�l legyõz�sre v�v�s k�zben strat�gi�t �p�teni. Ezeket a technik�kat az �rott forr�sok, kenjyutsu-nak, kenp�-nak, hy�h�-nak nevezt�k. Ezek a voltak a kend� kialakul�s�nak kezdetei.

Az Edo-kor k�zep�n a bushik t�bbnyire shinkennel (igazi kard) vagy bokutoval (igazi kardot ut�nz� fakard) kat�t (k�pzelt ellenf�l ellen, kital�lt szitu�ci�t) gyakoroltak, ez azonban igazi h�bor�ban nem volt el�g hat�kony. Ugyanakkor a v�v�s gyakorl�sa ezekkel az eszk�z�kkel balesetvesz�lyes is volt.

A XVIII. sz�zad elej�n, Jiki shinkage ryu iskol�b�l, Naganuma Shiro mester haszn�lt elõsz�r kend� felszerel�st, �s a kardot helyettes�tõ bambuszb�l k�sz�lt shinait, majd Nakanishi Chuzo XVIII. sz�zad k�zep�n a Shinai-al val� v�v�st fejlesztette, illetve terjesztette Jap�nban.

A II. vil�gh�bor� ut�n az amerikai hadsereg betiltotta a kendot, mivel a jap�n gondolkod�sm�d megtestes�l�s�t l�tt�k benne. Ezt k�vetõen 1952-ben alak�thatt�k meg a Jap�n Kendo Sz�vets�get (Zen Nihon Kendo Rei Mei, ZNKR) n�ven.

Jelenleg a ZNKR al� az al�bbi nagy Kendo Sz�vets�gek tagol�dtak be: Jap�n �ltal�nos- �s K�z�piskolai Klubok Kendo Sz�vets�ge, Jap�n Egyetemi Klubok Kendo Sz�vets�ge, Jap�n V�llalati Klubok Sz�vets�ge, Jap�n Kendo D�j�k Sz�vets�ge. Ma Jap�nban k�r�lbel�l 3 milli� ember kendozik.
A II. vil�gh�bor� h�bor� ut�n a kendo versenysportk�nt "fejlõd�tt" �s Jap�non k�v�li orsz�gokban is egyre t�bben kezdt�k meg gyakorl�s�t. Jelenleg Jap�non k�v�l kb. 350 000 ember kendozik. 1970-ben megalakult az International Kendo Federation (IKF). A Nemzetk�zi Kendo Sz�vets�gnek jelenleg 41 orsz�g a tagja. H�rom �vente vil�gbajnoks�got rendeznek.

P�r �rdekess�g :

)     Mi az a Kendo?

ken·do [kendo:]  fn.  {ken: kard; do: szellemi �t (a jap�n filoz�fi�ban); 1 a ~: a kard �tja; 2 a ~: kardtechnik�k gyakorl�sa a test �s a szellem egy�ttes fejleszt�s�re

2)    Milyen szinten van a Magyar Kendo?

A magyar kendo szakmai szinten igen magasan �ll, hiszen Eur�p�ban jelenleg a legerõsebbek vagyunk versenyeredm�nyeinket tekintve! 1997-ben a Kendo Vil�gbajnoks�g „B” csoportj�ban I. helyez�st �rt�nk el. Illetve 2002 �vben felnõtt f�rfi kateg�ri�ban I.,  nõi kateg�ri�ban II. helyet �rt�nk el! Sok k�lf�ldi Magyarorsz�got, Eur�pa Kendos fellegv�r�nak eml�ti!

3)     Van Magyarorsz�gon Jap�n Kendo tan�r?

Igen, Abe Tetsushi tan�r �r (6. dan) m�r 10 �ve �l haz�nkban, �s az MKSZ Technikai Igazgat�ja. Jap�nban v�gezte el a Testnevel�si Egyetem Kendo szakot, ezen fel�l a szakmai ter�lete a budo (Jap�n harcmûv�szet) t�rt�nelem. A Jap�n K�lf�ldi �nk�ntes Szolg�lat seg�ts�g�vel (JOCV) k�t�vente kapunk �j Kendo tan�rt (�gy ker�lt hozz�n Abe mester is), akik elsõsorban vid�ken seg�tik fejleszteni a magyar Kend�t. 2002-ben p�ld�ul Kubo Toru tan�r �r jelentkezett (6. dan) erre az �nk�ntes szolg�latra, amely k�t �vig tart, Miskolc, Eger �s Debrecen v�ros�ban. 

4)     H�ny �vesen lehet elkezdeni Kendozni?

Jap�nba m�r 5-6 �ves gyereket is lehet Kendozni l�tni, de sokan vannak, akik idõsebb korukra 60-70 �vesen kezdik el a gyakorl�st, igaz�n nincsen korhat�rhoz k�tve!

5)     Mit kell tennem, ha Kendozni szeretn�k?

Egyszerû! Le kell menned valamelyik MKSZ klubba, �s ott el is kezdheted elsaj�t�tani az alapokat. Meleg�tõ, p�l� t�k�letesen megfelel, tornacipõ nem kell, �s term�szetesen a klub k�lcs�n�z Neked bambusz kardot (shinai-t), am�g be nem szerzed a saj�tod!  

6)     Vesz�lyes sport?

Kendo a legvesz�lytelenebb k�zdõsport, aminek a biztons�ga elsõsorban a felszerel�sek, �s a technik�k alkalmaz�s�nak szab�lyaiban rejlik! Itt nincsenek r�g�sok, �s �t�sek, hiszen v�v�st gyakorolunk! 

7)     �nv�delemre lehet haszn�lni?

A Kendo nem tan�t �nv�delmi technik�kat, hiszen karddal m�r nem j�rk�lnak az emberek az utc�n mint a k�z�pkorban. 

8)     Ha �nv�delemre nem lehet haszn�lni, akkor mire j�?

A Kendot nagyon sok dologra lehet haszn�lni, de nem k�zvetett form�ban, hanem mint a gyakorl�sokb�l, �s a felfog�s�b�l eredõ hat�sa v�gett, a mindennapokban. Fejleszti a d�ntõk�pess�get, a kitart�st, term�szetes tart�st ad (mind testtart�sbeli, mind szellemi), strat�gi�t ny�jt a mindennapokhoz. Az intelligencia, �s a hat�konys�g �tja!     

9)     Mennyibe ker�lnek az edz�sek?

Ez klubbonk�nt v�ltoz�, 500 Ft/ h� -3800 Ft/h� tagd�jig terjed. Az MKSZ r�sz�re �j bel�põknek 4500 Ft az elsõ �vre a bel�p�si d�j �s a sz�vets�gi tags�g, majd tov�bbi 2000 Ft �vente, melyet a klubd�jon fel�l kell befizetni. Engedm�nyt kapnak azonban a 14 �v alattiak, �s csal�dos Kendoz�k, r�szletek a Klubvezetõktõl kaphatsz.   

10) Milyen felszerel�s kell hozz�, milyen dr�ga, �s hogy lehet azokat beszerezni?

A felszerel�s a „bambusz kardb�l” (shinai), a hagyom�nyos Jap�n edzõi ruh�zatb�l - felsõ ruh�zat (Keiko-gi), als� ruh�zat (szoknyanadr�g vagy hakama), illetve a v�dõfelszerel�sbõl �ll (fejv�dõ-men, mellkasv�dõ -do, cs�põv�dõ-tare, k�zv�dõkesztyûk-kote). A shinai, amely egy bõrszerel�kkel egym�shoz erõs�tett n�gy bambusz vagy karbon alap� mûanyag sz�lakb�l �ll� „kard”, 8.000 - 50.000 Ft k�z�tti �ron lehet beszerezni.

A p�nc�lzat, att�l f�ggõen, hogy haszn�lt vagy �j, illetve azon bel�l milyen az elk�sz�tett minõs�g, 15.000-3.000.000 Ft k�z�tt is ingadozhat.

Term�szetesen a klubok a sz�vets�gtõl minden seg�ts�get megkapnak ahhoz, hogy el�rhetõ �ron lehessen megv�s�rolni, vagy b�relni a felszerel�seket, ez�rt senki ne adja fel a Kendot csak az�rt, mert a fenti �rak el�rhetetlennek tûnnek! Az itthoni harcmûv�szeti boltokban, �s �rt�kes�t�si csatorn�kon m�g nincs megfelelõ v�laszt�k (�s persze kereslet se), hogy minõs�gi felszerel�seket lehessen v�s�rolni, ez�rt ha mag�n �ton k�v�nod beszerezni Õket, azt az Interneten is megteheted k�lf�ldi c�geken kereszt�l.   

11) Mire tan�t a Kendo?

Mint minden m�s k�zdõsport, kitart�sra, �nfegyelemre, tiszteletre, robban�konys�gra, �leterõre, ezen fel�l az �rz�keid magas fok� csiszol�s�ra, �s ezekben a meg�rz�sekben t�rt�nõ bizalom kialak�t�s�ra tan�t, amely a Kendo szellemis�g�re igen jellemzõ.   

12) A Kendot a szamur�jok gyakorolj�k?

Igen, r�gen eg�szen az Ed� kor v�g�ig (1867-ig), de manaps�g m�r nincsenek szamur�jok, csak a fennmaradt technik�k, �s a gyakorl�si m�dszerek!

13) Mi�rt kell ki�ltozni a Kendoban?

Az egyik oka, hogy min�l t�bb energi�val tudjunk t�mad�sba lend�lni, ami ugyanakkor �nbizalmat is ad. Nem v�letlen, hogy sok m�s sportban is –pl. a s�lyemelõk, gerelyhaj�t�k, tenisz �s m�g sorolhatn�nk- �ppen a nagyobb energia �sszegyûjt�s�rt, �s ezen energia felhaszn�l�sa miatt ki�ltanak. 

14) Vannak versenyek a Kendoban?

Igen, vannak egy�ni �s csapatversenyek, s�lycsoport n�lk�l, illetve szervezõktõl f�ggõen gyermek, junior, �s felnõtt kateg�ria. A Kendo Vil�gbajnoks�gon viszont nincs korhat�r szab�lyoz�s.

15) Ki sz�m�t nyertesnek egy Kendo verseny alatt?

A kendohoz nemcsak intelligencia, de gyakorlott szem is kell, ahhoz hogy felismerj�k az �rv�nyes tal�latokat. Ezeket a tal�latokat n�gy meghat�rozott - a v�dõfelszerel�ssel biztons�gosan v�dett – testr�szen lehet el�rni: a fejen (men), a csukl�n (kote), a test k�t oldals� r�szein (d�), valamint a torkon sz�r�ssal (cuki). A verseny 5 perce alatt k�t tal�latot kell el�rni megfelelõ idõben, helyen, hib�tlan testtart�ssal, �s lelk�lettel, amit h�rom b�r� t�bbs�gi d�nt�se alapj�n lehet megszerezni. D�ntetlen eset�n hosszabb�t�s van az elsõ tal�latig.

16) Milyen szintek vannak a Kendoban?

Az �ssz Jap�n Kendo Sz�vets�g (Zen Nihon Kendo Renmei) nemr�giben „cs�kkentette le” az el�rhetõ szintek sz�m�t 10. danr�l 8. danra, teh�t 8 fokozat van. A danok elõtt vannak �gynevezett „kyu” tanul� fokozatok is.

17) Mi�rt nincsenek �vsz�nek az Kendoban?

A Kendo gondolkod�sm�dja nagyon egyszerû, �gy azt vallja, hogy egy v�v�n megl�tszik, hogy milyen szinten van, �s ehhez nem kell k�llembeli megk�l�nb�ztet�s, ami sokszor csal�ka lehet!

18) Nõk is gyakorolhatj�k a Kendot?

Igen, �s nagyon tehets�gesek, j� �rz�kkel tudj�k elsaj�t�tani a v�v�st!

K�sz�tette:

Magyar Kendo Sz�vets�g 2002-ben, ellenõrizte ABE Tetsushi

M�rk se csin�ln� jobban!

M�g egy dolog! Ha megtettszett az �ssze�ll�t�s,�s ki akarn�d pr�b�lni,akkor hajr�!

Jelentkezz a www.kendo.hu-n!

�s majd sz�lj nek�nk,milyen volt egy kendo �ra!