Eur�zsiai, 6-12 kg s�ly�, 80-100 cm hossz� macskaf�le.Rendk�v�l �vatos, rejtett �letet �l. A h�zimacska k�zeli rokona -De nem az ose!!! - , pontos megk�l�mb�ztet�s�k ann�l is nehezebb, mert keresztezodnek. Sokszor a szakember is alig k�pes eld�nteni, melyik fajb�l sz�rmaz� egyedet tart a kez�ben. Igazi ragadoz�, az ozgit�tol kezdve a rovarokig mindenre vad�szik, s b�r a r�gcs�l�k alkotj�k fo t�pl�l�k�t, komoly k�rt okozhat a vadgazd�lkod�sban.

H�t ennek lemaradt a l�ba, majd egyszer megcsin�lom.

• forest wildcat (English)
• chat forestier, chat sauvage(French)
• Wildkatze (German)
• gato mont�s, gato silvestre (Spanish)
• vairi katu, antarayin katu (Armenian)
• diwa kotka (Bulgarian)
• ghjattu volpe (Corsican)
• koka divok� (Czech)
• wilde kat (Dutch) tkis cata (Georgian)
• vadmacska (Hungarian)
• gatto selvatico (Italian)
• bik (Polish)
• gato bravo (Portugese
• ) pisic-slbtic (Romanian)
• dikaja koschka (Russian)
• maka diva (Slovakian) yaban kedisi (Turkey)
• sauvadge tch� (Wallon: Belgium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

�ltal�nos jellemz�ik:

Testt�meg: 2–9 kg
Testhossz: 50-75 cm
T�pl�lkoz�s: kisebb eml�s�k, madarak
Szaporod�s: 63 nap vemhess�g ut�n 2-4 k�ly�k

A h�zimacsk�t�l er�teljesebb testfel�p�t�se �s jellegzetes mint�zat�, bozontos farka k�l�nb�zteti meg. Erd�s, ny�lt �s szikl�s ter�leteken egyar�nt megjelenik, b�r legink�bb a k�z�phegys�gi lombos erd�ket kedveli. A magashegys�gekben m�r ritk�bb, ott, ahol a talaj 100 napn�l tov�bb marad meg egy �vben, 50%-os h�fedetts�g�, �s a h�takar� vastags�ga 20 cm-n�l nagyobb, m�r nem �l meg. F�leg �jszaka �s sz�rk�letkor mozog. Ragaszkodik a territ�rium�hoz, ahol t�bb tany�ja van, �s egy kialak�tott vad�sz�sv�ny-rendszerben mozog. Lesb�l vad�szik f�leg r�gcs�l�kra, de elkapja a madarakat, h�ll�ket �s rovarokat is.

Mag�nyosan �l� �llat, minden egyed egy j�l meghat�rozott ter�letet birtokol, amely ak�r 50 hekt�r is lehet. A szaporod�si id�szaka janu�r �s m�rcius k�z�tt van, a n�st�ny 2-8 napig fog�kony, ha h�m is k�zelben van. B�r k�tszer is k�sz a p�rz�sra a n�st�ny egy �vben (ha kor�n elveszti az alm�t), �vente csak egyszer ellik, Eur�p�ban legink�bb m�jusban. A k�lyk�ket a n�st�ny 30 napos korukig szoptatja. 12 hetes korukban m�r anyjukkal tartanak a vad�szatokra, majd 5 h�napos korukban v�lnak teljesen �n�ll�v�. A n�st�nyek k�r�lbel�l egy �ves korukban, a h�mek 1-2 h�nappal el�bb v�lnak ivar�rett�. A vadmacsk�k megk�zel�t�en 15 �vig �lnek.

Rejt�zk�d� �letm�dja miatt ritk�n tal�lkozhatunk vele az erd�t j�rva. A vadmacska valaha Eur�pa legnagyobb r�sz�n elterjedt volt, de sz�ma m�r a k�z�pkorban er�sen megfogyatkozott az �ghajlat v�ltoz�sa �s az intenz�v vad�szat miatt. Jelenleg a h�zimacsk�val val� kevered�s vesz�lyezteti a tiszta v�r� �llom�ny�t, k�l�n�sen Magyarorsz�gon. Egyes nyugat-eur�pai vizsg�latok szerint a vadmacska elhal�loz�sok 92%-�rt k�zvetve, vagy k�zvetlen�l az ember tehet� felel�ss� (pl. g�zol�s, csapda).

A hatalmas elterjed�si ter�let�n t�bb alfaja is kialakult. A genetikai vizsg�latok alapj�n az eur�pai alfaj (F.s. silvestris) k�r�lbel�l 250 ezer �ve alakult ki a F.s. lunensis-b�l. Ugyanezen vizsg�latok szerint az �szak-afrikai alfaj (F.s. lybica) mind�ssze 20 ezer �ve v�lt el az eur�pait�l. Ez az�rt meglep� eredm�ny, mivel csak kor�bbi, pleisztoc�n kori maradv�nyai ismertek az afrikai vadmacsk�nak. A h�zimacska viszont feltehet�en az afrikai alfajb�l alakult ki, 4-8 ezer �vvel ezel�tt, b�r sokan a t�bb k�zpont� h�zias�t�st is lehets�gesnek v�lik.

A fekete sz�nv�ltozat a vadmacsk�n�l ritka, csak Sk�ci�ban �s a Kauk�zus vid�k�n figyelt�k meg, lehets�ges, hogy a h�zimacsk�val val� kevered�s k�vetkezt�ben alakul ki.

Afrikai alfajai:
Felis silvestris lybica - �szak-Afrika
Felis silvestris brockmani - Kelet-Afrika
Felis silvestris cafra - D�l-Afrika
Felis silvestris foxi - Nyugat-Afrika
Felis silvestris griselda - K�z�p-Afrika
Felis silvestris jordansi - Majorka
Felis silvestris ocreata - Kelet-K�z�p-Afrika
Felis silvestris pyrrhus - Nyugat-K�z�p-Afrika

Eur�pai alfajai:
Felis silvestris silvestris - Eur�pa
Felis silvestris caucasia - Kauk�zus �s T�r�korsz�g
Felis silvestris grampia - �szak-Sk�cia
Felis silvestris sarda - Szard�nia �s Szic�lia

�zsiai alfajai:
Felis silvestris caudata - Kaspi-tenger mell�ke
Felis silvestris ornata - Ir�nt�l Indi�ig
Felis silvestris shawiana - K�na �s Mong�lia

Vil�gszerte:
Felis silvestris catus - H�zi macska

Fogyatkoz� sk�t vadmacsk�k

A macskaf�l�k csal�dj�ba tartoz� vadmacsk�k napjainkban m�r csak a nyugodt, lakott vid�kekt�l t�vol es� szikl�s-erd�s vid�kek lak�ja, a s�k vid�keken m�r csak nagyon ritk�n fordul el�. Fogyatkoz�suk oka az �l�helyeik elveszt�se, �sszezsugorod�sa, valamint az, hogy genetikai �llom�nyuk nagyon felh�gult. Leg�jabban a Sk�t-felf�ldr�l �rkeztek aggaszt� h�rek vel�k kapcsolatban.

Az egy-k�t sz�z �vvel ezel�tt m�g gyakran el�fordul� eur�pai vadmacska napjainkra annyira megfogyatkozott, hogy csak n�h�ny magasabb fekv�s� zavartalan erd�s�gben tal�lkozhatunk vel�k. Ezen utols� mened�kek egyike volt a zord id�j�r�s� Sk�t-felf�ld, ahonnan aggaszt� h�rek �rkeztek vel�k kapcsolatban. Kor�bban sz�mukat 1000-4000 k�z� tett�k, de az Oxford Egyetem kutat�sa szerint alig 400 vadmacska maradt Sk�ci�ban. A hatalmas sz�mb�li visszaes�st els�sorban az okozta, hogy az egyszer� h�zi macsk�val t�l k�zeli rokons�gban vannak.

A latinul egyszer�en csak Felis silvestris n�ven emlegetett macskaf�les�g az erd�s�gek k�z�l ink�bb a b�kk�s�ket, t�lgyeseket kedveli, de s�k ter�letek �rtereire, n�dasaira is leh�z�dik, ha tal�l mag�nak kedv�re val� nyugodt �l�helyet. A nyugalmon k�v�l m�sik nagyon fontos szerepet j�tsz� t�nyez� az �lethely�nek megv�laszt�s�ban a rendelkez�sre �ll� kiseml�s�k mennyis�ge, amelyekb�l a r�gcs�l�kat r�szes�ti el�nyben, de v�zk�zelben v�zimadarak �s halak is sokszor v�gzik be karmaik k�zt az �let�ket.

Csak olyan vid�keken marad meg tart�san, ahol a t�l nem t�ls�gosan zord. Nem a kem�ny m�nuszokat k�ptelen elviselni, hanem a magas h�r�teg, r�vid l�baib�l kifoly�lag akad�lyozza a mozg�sban �s a zs�km�nyszerz�sben. Ahol a h�takar� vastags�ga sok�ig 10-20 centim�ter marad, ott m�r nem k�pes boldogulni. M�gpedig az�rt, mert a kutyaf�l�kkel ellent�tben nem k�pes hosszasan �ld�zni �ldozat�t. Ha lesb�l t�madva, k�t-h�rom m�teres ugr�saival nem kapja el zs�km�ny�t, akkor m�r nem sok es�lye van arra, hogy j�l lakjon.

Az �lettereik �sszezsugorod�sa mellett, a m�r eml�tett, h�zi macsk�kkal val� rokons�g jelenti a legnagyobb vesz�lyt a vadmacsk�kra. A t�l k�zeli atyafis�g miatt k�nnyen keresztez�dik egy m�ssal a k�t macskaf�les�g, ennek pedig az a k�vetkezm�nye, hogy vadmacska popul�ci� genetikai �llom�ny annyira felh�gul, hogy v�g�l m�r nem lehet �ket megk�l�nb�ztetni egym�st�l. Mindezekr�l persze a macsk�k mit sem tudnak, ha kora tavasszal elj�n a pacsmagol�s ideje - �gy nevezik a p�rz�si id�szakot - akkor a kand�roknak nyilv�nval�an nem szempont, hogy h�zi- vagy vadmacskal�ny ker�l a h�l�jukba. Ezzel sajnos lass� elm�l�sra �t�lik fajt�jukat, viszont szaporodni musz�j a Sk�t-felf�ld�n �s m�shol is.