�j�szat

Szem�lyes tapasztalatok:

Nemr�g volt szerencs�m kipr�b�lni ezt a nagyszer� sportot, csak aj�nlani tudom mindenkinek.

Kezd� szinten nem t�l bonyolult a dolog, k�nnyed�n elsaj�t�that�, ut�na m�r csak szorgalmas gyakorl�s k�rd�se az eg�sz.

�j�szat, ahogy �n tanultam egy kedves ismer�s�mt�l (k�sz�net �rte neki):

Jobbkezeseknek!!! Balkezeseknek ellenkez�en!!!

1., Mindenki v�lassza ki el�sz�r azt az �jat, amivel k�pes lesz l�ni. K�l�nb�z� er�ss�g� �jak vannak, olyat v�lasszunk, aminek a h�rj�t viszonylag k�nnyed�n el tudjuk h�zni a f�l�nkig.

2., Ut�na ismerkedj�nk meg a ny�lvessz�vel. A ny�lvessz� v�g�n 3 toll tal�lhat�, 2 egyez� sz�n�, �s egy k�l�nb�z�. Mikor a ny�lvessz�t az �jba helyezz�k, a k�l�nb�z� sz�n� toll n�z majd balra.

3., Fogjuk meg az �jat a bal kez�nkkel, a k�z�ps� r�sz�n.

4., A ny�lvessz� v�g�n l�v� bev�g�st illessz�k a h�rra, �gy, hogy a k�l�nb�z� sz�n� toll �lljon bal fel�, �s a ny�l az �j bal oldal�n helyezkedjen el. A tollat a mutat� �s a k�z�ps� ujjunk k�z�tt tartsuk, �s a gy�r�sujjunkkal is fogjuk a h�rt, viszont a h�velykujjunkat nem kell haszn�lni, 3 ujjal fogjuk megfesz�teni a h�rt.

5., Most h�zzuk fel az �jat. A bal kez�nket kicsit tartsuk behajtva, meg az �j h�rja cs�nya dolgokat csin�l a kezeddel. :S A h�rt a f�l�nkig kell elh�zni �gy, hogy egy s�kban legyen a m�sik k�zzel, ne �lljon pl felfel� a k�ny�k�nk. 3 ujjal h�zzuk a h�rt, azt a 4. pontban �rtam.

6. Most pr�b�lj c�lozni - otthoni haszn�latn�l a c�lpontnak megteszi mondjuk egy t�glalap alak�, kis szalmab�la is – �s l�dd ki a nyilat!

Siker�lt? �gyes vagy? Nem? Akkor itt az ideje gyakorolni! Sok sikert!!!

By Lina

(Itt Kagome ugyan nem fogja sz�pen a ny�lvessz� v�g�t, de az �jat j�l tartja.)

A jap�n �j�szatr�l:

Az �j�szat Zen mûv�szete

Elõdj�vel, a kyujutsuval szemben a val�s�gt�l elvonatkoztatva , szertart�sszerûen, c�lt�bl�ra lõnek. A kyudo a Zen igazi gyakorl�sa : gyakorl�j�t megtan�tja a tiszta, zavar� gondolatok n�lk�li koncentr�l�sra, a c�lra val� erõs �sszpontos�t�sra �s az �j mûk�dtet�s�hez sz�ks�ges , leheletfinom �s m�gis erõtõl duzzad� mozg�s�ra.

A ny�lvesszõ kilõv�se �s az azt megelõzõ mozdulatok f�zisosan koreograf�ltak , maga a kil�v�s szertart�sszerû. A kyudo a budo egykik leghagyom�nyõrzõbb ir�nyzata.

Az �j mintegy 180-220 cm �s az als� harmad�ban l�v� g�rb�letn�l markolj�k meg.

Az els� ryut Masatsugu Zensho alap�totta a X. sz�zadban. A jap�n �jhaszn�lat egy szertart�s, aminek pontosan kidolgozott koreogr�fi�ja van. A r�gi id�kben, a kyu-jutsu-n�l (�j�szm�v�szet) ez a harcos f�lelm�nek, bizonytalans�g�nak lek�zd�s�re szolg�lt. A c�l a szem�lyis�g semmiv� reduk�l�sa volt, hogy az �j�sz csak a l�v�s pillanat�nak �ljen.

Az 1500-as �vekt�l elterjed� t�zfegyverek cs�kkentett�k az �j jelent�s�g�t, �s a jutsu a mai id�kre do-v�, kyudo-v� alakult, hat�sos, �nfegyelmez�, l�leknevel� eszk�zz� v�lva. A kyudo megtan�tja m�vel�j�t, hogy az �letben kit�z�tt c�lt teljes koncentr�ci�val, zavar� gondolatok n�lk�l igyekezzen el�rni. Fizikai er�t tudjon kifejteni a tudat nyugalma meg�rz�s�vel, l�tszatra er�lk�d�s n�lk�l (�jfelh�z�s). Nyugodtan kitartva v�rni a felh�zott �jjal, �s megtanulni a zavar� ingerek (amit a felh�zva tartott �j okoz a karokban) k�zepette a teljes c�lra koncentr�l�st, majd a koncentr�ci�b�l az automatikus, z�kken�mentes �tmenetet abba az ellazult �llapotba, ahol a koncentr�ci� c�lja nem v�sz el, csak m�sk�nt jelenik meg a tudatban.

Ez a folyamat hasonl� ahhoz, mint amikor er�sen gondolkozunk valamin, majd abbahagyva a gondolkod�st, hirtelen, szinte mag�t�l - a tudati passzivit�sban - bevillan a megold�s. Az �j�szatban a h�r elenged�se felel meg ennek, ami csak akkor lesz megfelel�, ha el�tte megval�sult a zavart�l mentes c�lra val� koncentr�ci�, amit az ellazul�s term�szetes �s szinte �nk�ntelen f�zisa k�vet. Olyan ez, mint az inga, ami a maxim�lis kileng�s ut�n v�ghelyzet�b�l term�szetes m�don v�lt �t a m�sik ir�nyba.

Forr�s: http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/budo&page=/kyudo/kyudo.htm

Az �j�szatr�l, mint sportr�l:

Az �j�szat, mint sport �s a szabadidõ elt�lt�s�nek egyik form�ja, Angli�ban , a modern sportok õshaz�j�ban fejlõd�tt ki pontos szab�lyokkal �s rendszerekkel. Manaps�g a vil�g legt�bb orsz�g�ban ûzik versenyszer�en �s szabadidõsportk�nt az �j�szatot.
A Nemzetk�zi �j�sz Sz�vets�get (Federation Internationale de Tir � l' Arc = FITA) 1931-ben lengyel javaslatra h�vt�k �letre Belgium, Sv�dorsz�g, Csehszlov�kia, Franciaorsz�g �s Lengyelorsz�g r�szv�tel�vel.
Haz�nkban a harmincas �vek elej�n kezdett kibontakozni az �j�szat, 1932ben rendezt�k az elsõ orsz�gos bajnoks�got, a l�v�sz sz�vets�g szervez�s�ben. Az elsõ orsz�gos bajnok Gelencs�r Gy�rgy volt.
A II. vil�gh�bor� ut�n a sport�g hazai fellend�t�s�ben nagy szerepe volt Frantisek Hadas csehszlov�k vil�gbajnoknak, aki nagy seg�ts�get ny�jtott a magyar �j�szsport �jj�szervez�s�ben.
A Magyar �j�sz Sz�vets�g (MISZ) 1957ben alakult meg, s 1959ben rendezt�k az elsõ �sszetett versenyt. Ugyanebben az �vben a stockholmi vil�gbajnoks�gon m�r a magyar versenyzõk is r�szt vettek.
A Magyar �j�sz Sz�vets�g viszonylag r�vid fenn�ll�sa �ta kitunõ eredm�nyek sz�lettek, melyek arany bet�kkel �r�dtak be a sport�g t�rt�net�be.
A sz�vets�gen bel�l a szak�gak tev�kenys�g�t h�rom szakmai bizotts�g seg�ti: a p�lya�j�sz, a terep-�j�sz �s a vad�sz�j�sz.
A Sportt�rv�ny elõ�r�sainak megfeleloen a Magyar �j�sz Sz�vets�g 1996. december 14-i rendk�v�li �talakul� k�zgyûl�s�n k�ztest�lett� alakult �t, a r�gi nevet megtartva.

Forr�s: http://www.west.hu/sagittarius/ijaszat_tort.htm

Itt rengeteg oldalt tal�ltok, tal�n n�latok is van �j�szegyes�let, n�zz ut�na!

http://ijasz.lap.hu/