Az infokat a www.kendo.hu ról szedtem le. Itt még találtok sok mást.. Akit érdekel csak kattintson oda :)
Sok egyébb oldal foglalkozik még a kendoval... Elég ha a keresődbe beírod a szót és több ezer oldal jelenik meg..
A kendo
A kard készítésének mestersége és használatának módszerei - sok minden mással együtt - Kínából érkeztek Japánba. A kard kezdetben kínai mintára egyenes és kétélû volt. Ezt az egyenes kardot néhány évszázad alatt a japánok szablyaszerûvé alakították, fejlesztették tovább: a kard nem egyenes, hanem egy kicsit meggörbül, továbbá egy éle van. Ezt a kardfajtát, a nihon to-t (japán kardot) speciális módszerekkel kovácsolták szinte törhetetlenre, és csiszolták fel borotvaélésre és a VIII. századtól már ilyen formában alkalmazták.
A XV. század hosszabb polgárháborúkkal tarkított idõszakában (Onin-háborúk kora) hirtelen megnõtt az igény a képzett bushikra (harcosokra), így a kardhasználat technikáinak száma is ugrásszerûen fejlõdött. Azt ezt követõ békés Edo-korban 1604-1867 között a bushik tovább kutatták és fejlesztették ezeket a technikákat. Minden vívónak közös volt a célja: megtalálni a legjobb, legbiztonságosabb technikát, amellyel önmaga veszélyeztetése nélkül le lehet gyõzni az ellenfelet
Az Edo-korban a képzettebb bushik a buddhista, shintoista és kunfuciánus világszemléletek elemeit felhasználva, továbbá a vívásokból szerzett tapasztalatokat figyelembe véve kialakítottak egy gondolkodásmódot arra, hogy hogyan kell a kardot a leghatékonyabban alkalmazni és hogyan kell az ellenfél legyõzésre vívás közben stratégiát építeni. Ezeket a technikákat az írott források, kenjyutsu-nak, kenpó-nak, hyóhó-nak nevezték. Ezek a voltak a kendó kialakulásának kezdetei.
Az Edo-kor közepén a bushik többnyire shinkennel (igazi kard) vagy bokutoval (igazi kardot utánzó fakard) katát (képzelt ellenfél ellen, kitalált szituációt) gyakoroltak, ez azonban igazi háborúban nem volt elég hatékony. Ugyanakkor a vívás gyakorlása ezekkel az eszközökkel balesetveszélyes is volt.
A XVIII. század elején, Jiki shinkage ryu iskolából, Naganuma Shiro mester használt elõször kendó felszerelést, és a kardot helyettesítõ bambuszból készült shinait, majd Nakanishi Chuzo XVIII. század közepén a Shinai-al való vívást fejlesztette, illetve terjesztette Japánban.
A II. világháború után az amerikai hadsereg betiltotta a kendot, mivel a japán gondolkodásmód megtestesülését látták benne. Ezt követõen 1952-ben alakíthatták meg a Japán Kendo Szövetséget (Zen Nihon Kendo Rei Mei, ZNKR) néven.
Jelenleg a ZNKR alá az alábbi nagy Kendo Szövetségek tagolódtak be: Japán Általános- és Középiskolai Klubok Kendo Szövetsége, Japán Egyetemi Klubok Kendo Szövetsége, Japán Vállalati Klubok Szövetsége, Japán Kendo Dójók Szövetsége. Ma Japánban körülbelül 3 millió ember kendozik. A II. világháború háború után a kendo versenysportként "fejlõdött" és Japánon kívüli országokban is egyre többen kezdték meg gyakorlását. Jelenleg Japánon kívül kb. 350 000 ember kendozik. 1970-ben megalakult az International Kendo Federation (IKF). A Nemzetközi Kendo Szövetségnek jelenleg 41 ország a tagja. Három évente világbajnokságot rendeznek.
Pár érdekesség :
) Mi az a Kendo?
ken·do [kendo:] fn. {ken: kard; do: szellemi út (a japán filozófiában); 1 a ~: a kard útja; 2 a ~: kardtechnikák gyakorlása a test és a szellem együttes fejlesztésére
2) Milyen szinten van a Magyar Kendo?
A magyar kendo szakmai szinten igen magasan áll, hiszen Európában jelenleg a legerõsebbek vagyunk versenyeredményeinket tekintve! 1997-ben a Kendo Világbajnokság „B” csoportjában I. helyezést értünk el. Illetve 2002 évben felnõtt férfi kategóriában I., nõi kategóriában II. helyet értünk el! Sok külföldi Magyarországot, Európa Kendos fellegvárának említi!
3) Van Magyarországon Japán Kendo tanár?
Igen, Abe Tetsushi tanár úr (6. dan) már 10 éve él hazánkban, és az MKSZ Technikai Igazgatója. Japánban végezte el a Testnevelési Egyetem Kendo szakot, ezen felül a szakmai területe a budo (Japán harcmûvészet) történelem. A Japán Külföldi Önkéntes Szolgálat segítségével (JOCV) kétévente kapunk új Kendo tanárt (így került hozzán Abe mester is), akik elsõsorban vidéken segítik fejleszteni a magyar Kendót. 2002-ben például Kubo Toru tanár úr jelentkezett (6. dan) erre az önkéntes szolgálatra, amely két évig tart, Miskolc, Eger és Debrecen városában.
4) Hány évesen lehet elkezdeni Kendozni?
Japánba már 5-6 éves gyereket is lehet Kendozni látni, de sokan vannak, akik idõsebb korukra 60-70 évesen kezdik el a gyakorlást, igazán nincsen korhatárhoz kötve!
5) Mit kell tennem, ha Kendozni szeretnék?
Egyszerû! Le kell menned valamelyik MKSZ klubba, és ott el is kezdheted elsajátítani az alapokat. Melegítõ, póló tökéletesen megfelel, tornacipõ nem kell, és természetesen a klub kölcsönöz Neked bambusz kardot (shinai-t), amíg be nem szerzed a sajátod!
6) Veszélyes sport?
Kendo a legveszélytelenebb küzdõsport, aminek a biztonsága elsõsorban a felszerelések, és a technikák alkalmazásának szabályaiban rejlik! Itt nincsenek rúgások, és ütések, hiszen vívást gyakorolunk!
7) Önvédelemre lehet használni?
A Kendo nem tanít önvédelmi technikákat, hiszen karddal már nem járkálnak az emberek az utcán mint a középkorban.
8) Ha önvédelemre nem lehet használni, akkor mire jó?
A Kendot nagyon sok dologra lehet használni, de nem közvetett formában, hanem mint a gyakorlásokból, és a felfogásából eredõ hatása végett, a mindennapokban. Fejleszti a döntõképességet, a kitartást, természetes tartást ad (mind testtartásbeli, mind szellemi), stratégiát nyújt a mindennapokhoz. Az intelligencia, és a hatékonyság útja!
9) Mennyibe kerülnek az edzések?
Ez klubbonként változó, 500 Ft/ hó -3800 Ft/hó tagdíjig terjed. Az MKSZ részére új belépõknek 4500 Ft az elsõ évre a belépési díj és a szövetségi tagság, majd további 2000 Ft évente, melyet a klubdíjon felül kell befizetni. Engedményt kapnak azonban a 14 év alattiak, és családos Kendozók, részletek a Klubvezetõktõl kaphatsz.
10) Milyen felszerelés kell hozzá, milyen drága, és hogy lehet azokat beszerezni?
A felszerelés a „bambusz kardból” (shinai), a hagyományos Japán edzõi ruházatból - felsõ ruházat (Keiko-gi), alsó ruházat (szoknyanadrág vagy hakama), illetve a védõfelszerelésbõl áll (fejvédõ-men, mellkasvédõ -do, csípõvédõ-tare, kézvédõkesztyûk-kote). A shinai, amely egy bõrszerelékkel egymáshoz erõsített négy bambusz vagy karbon alapú mûanyag szálakból álló „kard”, 8.000 - 50.000 Ft közötti áron lehet beszerezni.
A páncélzat, attól függõen, hogy használt vagy új, illetve azon belül milyen az elkészített minõség, 15.000-3.000.000 Ft között is ingadozhat.
Természetesen a klubok a szövetségtõl minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy elérhetõ áron lehessen megvásárolni, vagy bérelni a felszereléseket, ezért senki ne adja fel a Kendot csak azért, mert a fenti árak elérhetetlennek tûnnek! Az itthoni harcmûvészeti boltokban, és értékesítési csatornákon még nincs megfelelõ választék (és persze kereslet se), hogy minõségi felszereléseket lehessen vásárolni, ezért ha magán úton kívánod beszerezni Õket, azt az Interneten is megteheted külföldi cégeken keresztül.
11) Mire tanít a Kendo?
Mint minden más küzdõsport, kitartásra, önfegyelemre, tiszteletre, robbanékonyságra, életerõre, ezen felül az érzékeid magas fokú csiszolására, és ezekben a megérzésekben történõ bizalom kialakítására tanít, amely a Kendo szellemiségére igen jellemzõ.
12) A Kendot a szamurájok gyakorolják?
Igen, régen egészen az Edó kor végéig (1867-ig), de manapság már nincsenek szamurájok, csak a fennmaradt technikák, és a gyakorlási módszerek!
13) Miért kell kiáltozni a Kendoban?
Az egyik oka, hogy minél több energiával tudjunk támadásba lendülni, ami ugyanakkor önbizalmat is ad. Nem véletlen, hogy sok más sportban is –pl. a súlyemelõk, gerelyhajítók, tenisz és még sorolhatnánk- éppen a nagyobb energia összegyûjtésért, és ezen energia felhasználása miatt kiáltanak.
14) Vannak versenyek a Kendoban?
Igen, vannak egyéni és csapatversenyek, súlycsoport nélkül, illetve szervezõktõl függõen gyermek, junior, és felnõtt kategória. A Kendo Világbajnokságon viszont nincs korhatár szabályozás.
15) Ki számít nyertesnek egy Kendo verseny alatt?
A kendohoz nemcsak intelligencia, de gyakorlott szem is kell, ahhoz hogy felismerjük az érvényes találatokat. Ezeket a találatokat négy meghatározott - a védõfelszereléssel biztonságosan védett – testrészen lehet elérni: a fejen (men), a csuklón (kote), a test két oldalsó részein (dó), valamint a torkon szúrással (cuki). A verseny 5 perce alatt két találatot kell elérni megfelelõ idõben, helyen, hibátlan testtartással, és lelkülettel, amit három bíró többségi döntése alapján lehet megszerezni. Döntetlen esetén hosszabbítás van az elsõ találatig.
16) Milyen szintek vannak a Kendoban?
Az Össz Japán Kendo Szövetség (Zen Nihon Kendo Renmei) nemrégiben „csökkentette le” az elérhetõ szintek számát 10. danról 8. danra, tehát 8 fokozat van. A danok elõtt vannak úgynevezett „kyu” tanuló fokozatok is.
17) Miért nincsenek övszínek az Kendoban?
A Kendo gondolkodásmódja nagyon egyszerû, így azt vallja, hogy egy vívón meglátszik, hogy milyen szinten van, és ehhez nem kell küllembeli megkülönböztetés, ami sokszor csalóka lehet!
18) Nõk is gyakorolhatják a Kendot?
Igen, és nagyon tehetségesek, jó érzékkel tudják elsajátítani a vívást!
Készítette:
Magyar Kendo Szövetség 2002-ben, ellenõrizte ABE Tetsushi
Márk se csinálná jobban!
Még egy dolog! Ha megtettszett az összeállítás,és ki akarnád próbálni,akkor hajrá!
Jelentkezz a www.kendo.hu-n!
És majd szólj nekünk,milyen volt egy kendo óra! |