Íme itt van pár japánság! Sztem tök jók. Majd felkerül a folytatás is. Itt vannak szavak és jelentésük, könyvcímek, az ország földrajza, érdekességei, ennivalók stb...
Japán regék és mondák
Minden ország kultúrájáról sokat elárul a népköltészete. Ha valakit érdekel Japán története, az sok érdekességet találhat ebben a könyvben.
A kötetben található meséket zömmel Kr. u. 1100 és 1350 között jegyezték le, de természetesen akadnak köztük korábbiak is. E középkori japán regék és mondák hol különösek, meghatóak, felkavaróak és fennköltek, hol pedig tréfásak és vaskosak is egyben.
(Móra Kiadó, 1980 Ft)
|
Versike:
Iszaszaka no Tétova porszem
Csirimo medataja Kedvező előjele
Koto hadzsime Az új kezdetnek
Szavak (kiejtés szerint íródtak!):
csidori: kis termetű vizimadár,lille
erikae o szuru : a gallér megfordítása
iemoto:nagymester
júdzso :kéjnő,prostituált
koto 13 húros négyszögletű alakú hárfa
szakura:cseresznyevirág
szeppun:csók
tabi:kétujjas zokni ,a papucsukhoz
Még egy kis vers:
Sake no hitocu ga
En no hasi
Egy csésze szaké
a barátság kezdete
És még egy:
Ume no mi mo A szilvafák is
Irozuku koro ja Dús bíborba borulnak
Szacuki ame Késő tavasszal
Ez egy Kauto első versszaka.
Ezekhez kapcsolódik egy gésákról szóló könyv, Liza Dalby: A cseresznyevirágok hölgye, alcím: A titokzatos gésák
Japán (Nippon/Nihon 日本, az irodalomban: „a Felkelő Nap Országa”) egy kelet-ázsiai ország, a Csendes-óceán és a Japán-tenger közti szigetcsoport, a Koreai-szorostól keletre.
A japán Nippon szót bélyegeken és a nemzetközi sporteseményeken használják, ugyanakkor a Nihon szót elsősorban Japánban. A Yamato szó az ősi Japán neve, amelyet először Nara említett az 5. században.
Japán története
A legenda szerint Japánt az i. e. 7. században alapította Jimmu császár. A kínai írásrendszer és a buddhizmus az 5-6. században terjedt el, ezzel a kínai kultúra hatásának hosszú korszaka kezdődött meg. A császárok szimbolikus vezetők voltak, ugyanakkor az igazi hatalom leggyakrabban a nemesség, a régensek vagy a sógunok (katonai kormányzók) kezében összpontosult.
A 16. században portugál, holland, angol és spanyol kereskedők szálltak partra Japánban, keresztény misszionáriusokkal. A 17. század első felében a japán sógunátus gyanította, hogy az európaiak egy katonai hódítás ürügyén hatoltak be az országba, így megszakított minden kapcsolatot az idegenekkel, néhány kínai és holland kereskedőcsoport kivételével, akikkel Nagasakiban (pontosabban Dejima szigetén) üzleteltek. Ez az önkéntes elszigeteltség 200 évig tartott, amíg Matthew Perry parancsnok erőszakkal benyomult Japánba és megnyitotta kapuit a Nyugat előtt az 1854-es Kanagawa-egyezmény alapján.
Néhány év alatt az újra kiépített kapcsolat a Nyugattal, teljesen átformálta a japán társadalmat. A sógunátus leköszönt, a császárok újra átvették a hatalmat. Az 1868-as Meiji-restauráció számos nyugati típusú reformot vezetett be. A feudális rendszer megszűnt, gazdasági, szociális és katonai reform jelent meg. Ezek a változások nagyon erős ambícióval ruházták fel Japánt, így viseltek háborút Kína (1895), Oroszország (1905) ellen, amelyben megkapták Koreát, Tajvant és más területeket.
A 20. századtól kezdve Japánban egyre fokozódott a katonai terjeszkedés felé való törekvés, így következett be Mandzsúria lerohanása, a második japán-kínai háború (1937) és végül 1941-ben a Pearl Harbor elleni támadás, amely belesodorta Japánt a II. világháborúba. Végül Japánt legyőzték 1945-ben, amikor az amerikaiak két atombombát dobtak le Hirosimára és Nagaszakira, majd 1945. szeptember 2-án kapitulált. A háború utáni Japán 1952-ig maradt az Amerikai Egyesült Államok gyámsága alatt, ettől kezdve azonban gazdasági élete újból megszilárdult és életszínvonala megnőtt.
Államszervezet
Lásd: Japán politikája
Japán alkotmánya 1945. május 3-án lépett hatályba. Japánban alkotmányos monarchia van kétkamarás parlamenttel, amelynek neve Kokkai vagy diéta. A végrehajtó hatalom a Kabinet kezében van, amely a parlamentnek felelős. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja, amelynek 480 tagú alsóházát (Shugi-dans ) négy évre, 247 tagú felsőházát (Sangi-dans) pedig hat évre választják. Az alsóház a Képviselőház, a felsőház a Tanácsosok Háza nevet viseli. Az alkotmány értelmében a császár az államfő, de kormányzati hatalommal nem rendelkezik. Ő nevezi ki a miniszterelnököt (a parlament ajánlásai alapján). A japán prefektúrák élén a választott kormányzók állnak. A bírósági szervezet élén a 15 tagú Legfelsőbb Bíróság áll, amelynek tagjait a Kabinet, elnökét a császár nevezi ki. A bíróságoknak négy típusa van: felső-, körzeti-, családjogi, ill. csekély perértékű ügyekben ítélkező bíróság.
A választásra minden 20. életévét betöltött állampolgár jogosult.
Régiók
- Hokkaido - nagyobb városok: Sapporo és Hakodate
- Tohoku - nagyobb városok: Sendai és Fukushima
- Kanto - Tokyo, Kawasaki és Yokohama
- Chubu - Nagoya
- Kansai -Osaka, Kyoto, Nara és Kobe
- Chugoku - Hiroshima és Okayama
- Shikoku - Matsuyama és Takamatsu
- Kyushu - Fukuoka, Kitakyushu és Nagasaki
- Okinawa szigetsor Taiwanig. Az egyetlen nagyváros Naha
Földrajza
Lásd: Japán földrajza
Japán a Kuril-szigetektől és Szahalintól Tajvanig húzódó, mintegy 3900 szigetből álló Japán-szigetvilágban fekszik. Legfontosabb szigetei É-D-i irányban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a főszigetek közül), Shikoku és Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) több mint 800 km-re északkeletre található Hokkaido-tól; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken több mint 600 km-re délnyugatra fekszik Kyushu-tól.
Az ország 73%-át hegyek, hegyvonulatok borítják, amelyek átívelnek a főszigeteken. A legnagyobb japán hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama hóval borított csúcsa (2337 m) a Kuriru-szigetek északi részén, közvetlenül a tengerből emelkedik ki. Kevés mezőgazdaságilag megművelhető földterülettel rendelkezik. Mivel Japán vulkanikus zónában fekszik, heves szeizmikus rengések és véletlenszerű vulkanikus tevékenységek érezhetőek az egész ország területén. A nagy és romboló erejű földrengések rendszeresen előidézik a cunamikat. Ezenkívül Japánnak számos melegvizű természetes forrása is van.
É-D-i kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos éghajlat alakult ki. Az északi Sapporon a nyár enyhe, a tél hosszú és hideg, rendkívül erős havazással. Tokyo, Nagoya, Kyoto, Osaka és Kobe városokban - Honshu középső és nyugati területein - aránylag enyhe a tél, kevés vagy egyáltalán nem esik hó, a nyár meleg és csapadékos. Hakata - a Kyushun - enyhe téllel és rövid nyárral jellemezhető, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jellegű. A Kuril-szigeteket vastag köd takarja, amely rattaché á /attached to Nemuro, amelyhez 5 'gun' tarozik: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima és Choka.
Japán É-D-i irányba haladva tíz régióra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak hívnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu és Okinawa.
Lásd még: Japán városok
Gazdasága
A kormány és az ipar szoros együttműködése, erőteljes munkaetika, a magas szintű technológia és az összehasonlíthatóan alacsony védelmi kiadások (GDP) 1%-a) tették lehetővé, hogy Japán kivételes sebességgel válhasson az USA mögött a világ második gazdasági nagyhatalmává.
A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keiretsu nevű csoportokban; az erőteljes vállalategyesítések, illetve a városi munkás réteg egy részének járó életreszóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje eltűnőben van, habár a gazdaság jelenleg stagnál.
Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A jóval kisebb mezőgazdasági ágazat igen támogatott és védett, miközben a Föld egyik legnagyobb termőterületével rendelkezik. Nagyrészt önellátó rizst tekintve, más termények kb. 50%-át kénytelen importálni. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, és 15%-át foglalja le az összfogásból. Három évtizeden keresztül a gazdasági növekedés kivételes volt: 10% az 1960-as, 5% az 1970-es és 4% az 1980-as években. A növekedés lelassult az 1990-es években nagyrészt a 80-as évek túlzott befektetései, másrészt tőzsdei tényezők miatt. A kormány azon törekvései, melyek szerint a gazdasági növekedés visszaállítására törekedett, kevés sikert értek el, és később még inkább visszaestek a mutatók köszönhetően az USA és az ázsiai gazdaság hasonló irányai miatt. Továbbá a csökkenő születési ráta azon felvetéseket szülte, miszerint szükség lenne több képzett bevándorlóra, ha Japán fent akarja tartani jelenlegi termelési szintjét. Az olcsó munkaerő igazi fellendülést okozott főleg a világ minden tájáról érkező ál-cserediákok miatt.
A belakható terület zsúfoltsága és a népesség elöregedése két fontos, hosszú távú probléma. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, figyelembe véve a tényt, miszerint Japán rendelkezik a világ 720 000 dolgozó robotjaiból 410 000-rel.
Népessége
Lásd: Japán népessége
A japán társadalom etnikailag és nyelvileg is nagyon egységes, a lakosság 99%-a a japán nyelvet beszéli. A fennmaradó 1% Koreából, Kínából és Európából érkező emigránsokból ill. a Hokkaido szigetén élő ainukból (kb. 1500 fő) tevődik össze.
Vallások
Lásd: Vallások Japánban
A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember - elsősorban a fiatal korosztály - szembehelyezkedik a vallásokkal, amelynek oka a tudomány nagyfokú fejlődésében rejlik. A II. világháború alatt a japánok sintoisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sinto szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban házasságot köthet és buddhista temetésben részesülhet.
Lásd még: Japán mitológia, Nemeshegyi Péter jezsuita atya,
Kultúra
Lásd: Japán kultúrája
Érdekességek
Békeparagrafus
A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:
- „Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
- (A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa)
Forrás: BOCS hírlevél, 2005. április 29.
Megyék
Japán 47 megyéből áll.
Megyeszékhely
Japán megyeszékhelyei
- Akita, Akita megye
- Aomori, Aomori megye
- Chiba, Chiba megye]]
- Fukui, Fukui megye
- Fukuoka, Fukuoka megye
- Fukushima, Fukushima megye
- Gifu, Gifu megye
- Hiroshima, Hiroshima megye
- Kanazawa, Ishikawa megye
- Kobe, Hyogo megye
- Kochi, Kochi megye
- Kofu, Yamanashi megye
- Kumamoto, Kumamoto megye
- Kyoto, Kyoto megye
- Matsue, Shimane megye
- Matsuyama, Ehime megye
- Maebashi, Gunma megye
- Mito, Ibaraki megye
- Miyazaki, Miyazaki megye
- Nagoya, Aichi megye
- Nara, Nara megye
- Nagano, Nagano megye
- Nagaszaki, Nagaszaki megye
- Niigata, Niigata megye
- Oita, Oita megye
- Okayama,Okayama megye
- Osaka, Osaka megye
- Saga, Saga megye
- Saitama, Saitama megye
- Sapporo, Hokkaido megye
- Sendai, Miyagi megye
- Shizuoka, Shizuoka megye
- Tokushima, Tokushima megye
- Tokió
- Tottori, Tottori megye
- Toyama, Toyama megye
- Tsu, Mie megye
- Utsunomiya, Tochigi megye
- Wakayama, Wakayama megye
- Yamagata, Yamagata mege
- Yamaguchi, Yamaguchi megye
- Yokohama (Kanagawa megye)
|
Versikék:
Haru kaza ga
Szojo szojo to
Fuko va ucsi e to
Kouo jado e
Oui wa szoto e to
Ume ga ka szojuru
Ame ka uk ka
Mama jo mama jo
Kon'ja mo asita mo
Icuzuke ni
Sogadzsake
Magyarul:
Hozz bőséget!
Súgja a májusi szél
Űzd el a gonoszt!
Susogja a szilvafa lombja
Nem bánom a hóvihart
Míg gyömbérszakét
ihatom veletek
Ma este
És holnap
És holnapután
by:Kouta
Nanigoto mo
Gjoi no ma ni ma ni
Janagi Kana
Magyarul:
Bárhonnan nézed
Aminek tetszik az lesz
A szomorúfűz
Kokicsia Sirbasi gésa kaikuja 1935
Mijaki hanarete
Tabi no szó hitori szabisiku
kisa no mado
Namida kakusite
Ocsa ocsa ocsa
Hitocu csódai na
Magyarul:
Magányos búcsúm
elmegyek messze
Visszafoltott könnyek
A vonatablakban
csak egy csésze teát,
mindössze ennyit kérek.
Kouta Idzsumi Kjóka regényíró tollából (1920 körül)
Japán szavak és jelentésük:
Ágy |
|
| Ablak |
Mado |
| Ajtó |
To |
| Álom |
Yume |
| Alma |
Ringo |
| Asztal |
Tsukue |
| Anyu |
Haha |
| Apu |
Chichi |
| Baba |
Ningyou |
| Bácsi |
Odzisan |
| Bambusz |
Take |
| Barack |
Momo |
| Barát |
Tomodati |
| Béna, ügyetlen |
Yabai |
| Bocsánat |
Gomen |
| Cica (macska) |
Neko |
| Cseresznyefa |
Sakura |
| Cseresznye |
Sakuranbo |
| Cseresznyevirág-nézés (népszokás) |
Hanami |
| Csillag |
Hoshi |
| Dél |
Minami |
| Dél (időpont) |
Ohiru |
| Délután |
Gogo |
| Diák |
Gakusei |
| Ebéd |
Hirogohan |
| Elnézést kérek |
Aisumimasen |
| Ember |
Hito |
| Ének |
Uta |
| Élet |
Seikatsu |
| Életerő |
Genki |
| Erdő |
Mori |
| Este, Éjszaka |
Yoru |
| Észak |
Kita |
| Étel |
Tabemono |
| Év |
Sen |
| Fa |
Ki |
| Falu |
Mura |
| Farkas |
Ookami |
| Fiú |
Otokonoko |
| Fű |
Kusa |
| Gusztustalan |
Kimui |
| Gyerek |
Okosan |
| Halál |
Shinu |
| Ház |
Otaku, Ie |
| Helyes, aranyos |
Kawaii |
| Hold |
Tsuki |
| Hülye |
Baka |
| Idegesítő |
Urusai |
| Igen |
Hai |
| Ital |
Nomimono |
| Japán |
Nihon (Nippon) |
| Kelet |
Higashi |
| Kínos, égő |
Oshii |
| Körte |
Nashi |
| Köszönöm |
Arigatou |
| Kutya |
Inu |
| Lány |
Onnanoko |
| Levegő |
Küki |
| Madár |
Tori |
| Magyarország |
Hangarii |
| Nem |
Iie |
| Nyugat |
Nishi |
| Nyugodt |
Shidzuka |
| Ostoba |
Aho |
| Pók |
Kumo |
| Reggeli |
Asagohan |
| Rizs |
Kome |
| Róka |
Kitsune |
| Rózsa |
Bara |
| Sárkány |
Ryuu |
| Szerelem |
Koi |
|
| | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
