Sz�rke farkas
Rendszertan
Orsz�g: �llatok (Animalia) T�rzs: Gerinch�rosok (Chordata) Oszt�ly: Eml�s�k (Mammalia) Rend: Ragadoz�k (Carnivora) Csal�d: Kutyaf�l�k (Canidae) Nem: Canis Faj: C. lupus
Tudom�nyos n�v
Canis lupus familiaris Linn�, 1758

A farkas ragadoz� �llat, a kutyaf�l�k csal�dj�ba tartozik. A h�zi kutya �se. Valaha eg�sz Eur�p�ban elterjedt volt, m�ra azonban szinte teljesen kipusztult �l�helye �s zs�km�ny�llatai radik�lis cs�kken�se, valamint az intenz�v vad�szat miatt. V�dett �llat. A r�k�n�l nagyobb, barn�s-sz�rk�s �llat. (A sz�ne az �l�hely�t�l f�gg.) Csoportosan, �gynevezett falk�ban �l �s vad�szik. K�lykei csak a domin�ns (alfa) p�rnak vannak, a falka t�bbi tagja is r�szt vesz azonban az ut�dok gondoz�s�ban. Ezek a domin�ns p�rral �ltal�ban v�rs�gi kapcsolatban �llnak, legt�bbsz�r feln�tt k�lyk�k. A farkasnak t�bb alfaja is ismert:

• eur�pai vagy sz�rke farkas
• ib�riai farkas
• timberfarkas
• v�r�s farkas

A n�di farkas (toporty�n) az aranysak�l r�gi, n�pies elnevez�se volt.

Farkas a mai Magyarorsz�gon

Magyarorsz�gon a sz�rke farkas �llom�nya a II. vil�gh�bor� v�g�re nagyon lecs�kkent, majd k�s�bb el is t�nt. A 80-as �vekben ism�t megjelentek farkasok az �szaki-k�z�phegys�gben (B�rzs�ny, Zempl�ni-hegys�g), ahol az�ta is tart�san jelen vannak. Sz�m�thatunk megjelen�s�kre a Dun�nt�lon is. (1991-ben a Balaton-felvid�ken ejtettek el egy-egy p�ld�nyt, melyeknek kit�m�tt bund�j�t az Afrika M�zeumban �ll�tott�k ki Balatonedericsen.).

A farkas a hiedelem- �s mondavil�gban

A legenda szerint R�ma alap�t�it, Romulust �s Remust egy anyafarkas nevelte. Sokkal t�bb azonban a farkasokat negat�v sz�nben felt�ntet� t�rt�net. Pl. Piroska �s a farkas, a farkasember-t�rt�netek.