Hogy mi ez,�s hogy kapcsol�dik a t�rt�nethez,ez egyszer�.Az egyik r�szben ker�l el� Beethoven F�r Elise zongora el�ad�sba.

Satsuki nem tudta,hogy az a sz�m ,amit hallott az a F�r Elise,ez�rt csin�ltam Nektek.

Ennek a r�sznek a le�r�sa:

 4.r�sz-A zongora szelleme
Satsuki seg�t az �nektan�rn�nek, �s a r�gi �p�letbe levisz  p�r dobozt.

K�zben meghall egy dallamot. Kider�l,hogy az a Beethoven F�r Elise c�m� darabja. Oda magy a zongor�hoz,�m ott nem �l senki. Ekkor sejti meg,hogy szellemr�l van sz�. Mikor v�ge a mel�di�nak megnyomja a zongora billenty�it,�m azok nem adnak ki hangot. Nagyon megr�m�l.Ezt elmondja bar�tainak is. Reo meg�llap�tja,hogy ez a zongora szelleme. Aki meghallja 4 szer a dallamot,az meghal.Satsuki nagyon megilyed.El�sz�r azt tal�lj�k ki,hogy majd nem megy a r�gi �p�letbe,�gy biztos nem hall semmit.�m ez nem v�lik be,mert az otthonukban telefonon,r�di�n,tv-n,�s j�t�kdobozk�n lej�tsz�dik a dallam.Gondolnak f�ldug�s megold�sra,�m azzal se siker�l elker�lni a zenemeghall�s�t.Satsuki menek�l,�m k�veti a zongora.S�t a szellem �tveszi Reo hangj�t,�s leh�vja Satsukit a telefonf�lk�hez. Satsuki �jra v�gighallja a zen�t. M�snap kis csapatunk felkerekedik,�s elmennek a r�gi iskol�ba,ahol a zongor�t sz�t akarj�k t�rni. �m a zongor�t hi�ba pr�b�lja �tlegelni Hajime,majd a t�bbiek nem siker�l. Momoko teste felett �tveszi az ir�ny�t�st Satsuki mam�ja,aki elmondja,hogy nem a zongor�t kell t�madni ,hanem a falon Beethowen k�p�t. Ekkor,hogy el�zz�k a szellemet metron�m�t haszn�lnak-az utols� �temre-Momoko lez�rja a metron�mot.�gy Satsuki megmenek�l,�s minden happy.

A KOTT�JA!!!: Itt tudod megn�zni.. http://www.virtualsheetmusic.com/downloads/firstpage/Beethoven/ElizaFirst.pdf

Itt let�lthet� a zene is!:

http://www.classicalarchives.com/beethoven.html

Tal�lhattok egy le�r�st Beethoven �let�r�l,valamit a F�r Eliser�l le�r�st. �s ha siker�l belinkelem a sz�mot is.

Beethoven �lete:

Ludwig van Beethoven, minden idõk egyik legnagyobb zeneszerzõje 1770-ben sz�letett Bonnban, N�metorsz�gban. M�r fiatalkor�ban megnyilv�nult tehets�ge, elsõ mûveit 1783-ban adt�k ki. Fiatalemberk�nt ell�togatott B�csbe, ahol bemutatt�k Mozartnak; ismerets�g�k r�vid ideig tartott. 1792-ben Beethoven visszat�rt az osztr�k fõv�rosba, �s egy ideig az akkori vezetõ b�csi zeneszerzõ, Haydn ir�ny�t�sa alatt tanult (Mozart az elõzõ �vben meghalt). B�csben, a zenei vil�g akkori fõv�ros�ban telepedett le, �s �lete v�g�ig ott �lt.

Beethoven virtu�z zongoraj�t�ka mindenkire nagy hat�st gyakorolt, elõad�mûv�szk�nt �s tan�rk�nt egyar�nt n�pszerû volt. Hamarosan term�keny zeneszerzõ lett. Mûveit kedvezõen fogadt�k, �s h�szas �veinek k�zep�tõl k�nnyed�n el tudta õket adni a kiad�knak.

Huszas �veinek v�ge fel� j�rt, amikor a s�kets�g elsõ jeleit �szrevette mag�n. Nem meglepõ, hogy a fiatal zeneszerzõt m�lyen felkavarta ez a balj�slat� fejlem�ny, egy ideig m�g az �ngyilkoss�g gondolat�val is foglalkozott. 1803-t�l 1815-ig eltelt �veket Beethoven p�ly�ja k�z�psõ szakasz�nak szok�s tekinteni. Ez alatt az idõszak alatt, ahogy hall�sa mind jobban romlott, fokozatosan visszavonult a t�rsas�gi �lettõl. N�vekvõ s�kets�ge miatt az emberek megalapozatlanul ugyan, de azt gondolt�k, hogy embergyûl�lõ. T�bb fiatal h�lgyh�z fûzt�k gyeng�d sz�lak, de �gy tûnik, hogy minden kapcsolata boldogtalanul v�gzõd�tt, �s v�g�l sohasem nõs�lt meg.

Beethoven k�sõbb is term�keny szerzõ volt. Ahogy m�ltak az �vek, �gy szentelt mind kevesebb figyelmet arra, hogy kora k�z�ns�g�nek zenei �zl�s�t kiel�g�tse, mindazon�ltal muzsik�ja tov�bbra is sikeres maradt.Negyvenes �vei v�g�re teljesen megs�ket�lt. Nem adott t�bb nyilv�nos koncertet, �s m�g ink�bb visszavonult a t�rsas�gi �lettõl. Kevesebb mûvet �rt, �s azok is nehezebben �rthetõek voltak. Ekkorra m�r elsõsorban csak mag�nak �s egy j�võbeli ide�lis k�z�ns�gnek kompon�lt. �ll�t�lag egy kritikusnak ezt mondta: "Ezek nem �nnek k�sz�lnek, hanem egy k�sõbbi kor sz�m�ra".

Beethoven hatalmas �letmûve kilenc szimf�ni�t, harminck�t zongoraszon�t�t, �t zongoraversenyt, t�z, zongor�ra �s hegedûre �rt szon�t�t, egy sor von�sn�gyest, k�rusmûveket, egy oper�t �s m�g sok m�st foglal mag�ban. Mûvei mennyis�g�n�l m�gis sokkal fontosabb a minõs�g�k. Fens�gesen egyes�tik magukban az �rzelmek intenzit�s�t �s a kivitelez�s t�k�letess�g�t. Beethoven bebizony�totta, hogy a hangszeres zene nem tekinthetõ t�bb� m�sodrang� mûv�szetnek, �s saj�t szerzem�nyei a mûv�szet legmagasabb fok�ra emelt�k a zen�t.

Beethoven kimagasl�an eredeti zeneszerzõ volt, �s sok �ltala bevezetett �j�t�s hat�sa bizonyult tart�snak. Kibõv�tette a zenekart, megn�velte a szimf�nia terjedelm�t �s sz�les�tette sk�l�j�t. Azzal, hogy megmutatta a zongor�ban rejlõ hatalmas lehetõs�geket, hozz�j�rult ahhoz, hogy elsõ hangszer v�lj�k belõle. Beethoven �tmenetet k�pviselt a klasszicizmus �s a romantika k�z�tt, mûvei pedig a romantika sz�mos von�s�ra hatottak. Beethoven nagy hat�st gyakorolt sok k�sõbbi zeneszerzõre, bele�rtve olyan k�l�nb�zõ st�lusok k�pviselõit, mint Brahms, Wagner, Schubert �s Csajkovszkij. Elõfut�ra volt Berlioznak, Gustav Mahlernek, Richard Straussnak �s m�g sokaknak.

Holl�s M�t�

�REMM�V�SZET A ZEN�BEN

BEETHOVEN: F�R ELISE

Mire ragadtatjuk magunkat?! Le�nyszob�k kedvenc  darabocsk�j�t, a komolyzenei sl�gerek egyik legkedveltebbj�t elemezz�k?
�, b�rcsak t�vedn�k, s a mai le�nyszob�kb�l az er�s�t�k d�ss�g�s�t megszak�tva m�g ki-kihallatszana, �m f�lek, Olvas�ink k�r�n t�l m�r egyre kev�sb� k�zismert Ludwig van Beethoven F�r Elise c�men nyilv�ntartott bagatellje. Ez az un�sig ism�telt, rosszul elj�tszva dadog�-kopog�, j�l el�adva helyenk�nt zseni�lis darab, amely az Egmont k�s�r�zene �s n�h�ny von�sn�gyes k�zel�ben egy viszonylag kev�sb� term�keny id�szakban ker�l ki Beethoven kez�b�l. S hogy ki lehet a szerencs�s Elise? Alighanem Therese Malfatti, az elveszett k�zirat ugyanis F�r Therese feliratot visel.
     De ez itt nem a t�rt�neti kutat�s helye, hanem a m�vel val� ismerked�s�. A rond� form�ban �rt kompoz�ci� t�m�j�t nem kell bemutatnunk. Csak megfigyeln�nk! V�lt�hangos j�tszadoz�sa fontos szerephez jut. A kezdet pillanat�ban olyan, mintha in medias res – a dolgok k�zep�be – �rkezn�k: ki tudja, mi�ta sz�l m�r a v�lt�hang-ism�tl�s, amely �pp csak itt v�lik hallhat�v�? Mintha olyan vonal lenne, amely egy k�p keret�n k�v�lr�l l�p l�t�ter�nkbe. Egyszer� z�rlattal megnyugszik a-mollban, majd ism�t v�gigj�rja e folyamatot, csup�n a z�r� dallami fordulatban k�l�nb�zve. A peri�dus megism�tl�s�t k�vet�en sim�n gurul tov�bb a k�z�pr�sz p�rhuzamos d�rj�ba, ahol �pp csak megm�rt�zik, s hamar visszatal�l az a-moll domin�ns�ra. Azt t�bb okt�von kereszt�l bej�rja, s onnan visszacs�ppen a kromatikus v�lt�hangos t�mafejbe. Csakhogy az im�nti – durv�n hangs�lyozva: E-(disz) E-(disz) – beoszt�ssal szemben valahogy �gy: (e)-disz-(e)-disz-(e)… Otromba lenne ek�pp (t�l)hangs�lyozni, a legjobban teh�t azt tessz�k, ha bizonytalans�got �rz�keltet�nk: mintha magunk sem tudn�nk, meddig kell ism�telgetn�nk a v�lt�hangot. Ha �gy cseleksz�nk, k�jes lesz az �jb�li a-moll z�rlatra �rkez�s.
     Az els� k�zj�t�k F-d�rba visz. Bukolikus hangnem, term�szetzene Beethovenn�l. Nem tart sok�: perg� harminckettedes C-d�rba torkollik. Csak a bal k�z fel�t�si ritmus- �s harm�niak�plete k�ti �ssze az F- �s C-d�r r�szt. Mik�zben az ujjak er�sebben dolgoznak, mint a t�ma folyam�n, ez a zene pihen� szakasza. Amikor tematikusan nem t�rt�nnek fontos dolgok. Amikor k�s�bbi l�nyeges k�zl�snek �gyazunk meg, s az meg is �rkezik a 35. �temben. Vagy el�bb? Hiszen a t�m�t v�rjuk a v�lt�hangokkal, s azok m�r ott bizseregnek a k�zj�t�k utols� �tem�ben (a 34-ikben) harminckettedek form�j�ban. (A k�phat�ron k�v�li vonal…) Ezt f�kezi le Beethoven. S az eddig kac�ran illeg�-billeg�, de �ll�t�sk�nt hangz� t�mafej hirtelen k�rd�ss� ny�lik (35-36. �tem hat�ra). Majd megint a kor�bbi disz-e – E-(disz) egyens�lyoz�st j�tsszuk, s az a-mollba val� megnyugtat� vissza�rkez�st. Lefut a teljes t�ma a maga h�romtag� form�j�ban, s – l�tsz�lag – megnyugtat�an maradunk A orgonapont f�l�tt. �m a m�sodik k�zj�t�kban tonika-�rzet�nk megzavarodik: mintha d-moll fel� korm�nyozn� a haj�t a hull�mokon a szerz�. De nem: kromatikus er�fesz�t�ssel megtartja „ir�nyban”. Megint sz�l kap vitorl�nkba, rejtett kvintp�rhuzammal t�pi meg ((70–71. �tem), s m�r majdnem kik�t�nk B-d�rban, amikor �jabb kromatikus basszusmenettel nagy k�rd�jelhez �rkez�nk (76. �tem). V�laszt aligha kapunk a k�vetkez� �temekben. Ink�bb olyan �rzet�nk van, mint amikor valaki elterel�s�l m�sr�l kezd besz�lni. Eddig nem volt triola a darabban, eddig nem hallottunk szuronyszer� akkordfelbont�st, most pedig ezekkel l�vi fel a magasba figyelm�nket, hogy onnan al�ereszkedve kromatikusan olvadjon bele t�m�nk f�lhangos t�mafej�be. (Megint a k�phat�ron k�v�li vonal…) V�g�l visszat�r a t�ma, v�ltoztat�s n�lk�l.
     V�ltoztat�s n�lk�l? Igen, a szerz� nem vari�l semmit a hangokkal, ritmusokkal. De ez nem azt jelenti, hogy nek�nk ugyan�gy kell fraze�lnunk a t�m�t, ahogy el�sz�r vagy m�sodszor. Hiszen k�zben sok v�z lefolyt a m� Dun�j�n, s nem l�p�nk k�tszer ugyanabba a foly�ba. De f�k�nt hallanunk kell a beethoveni �v�d�st: a kromatikus v�lt�hangost. Jaj annak az udvarl�nak, aki k�tszer ugyan�gy mormolja a b�kot! M�g Theres�nak �s Elis�nek is m�shogyan kell csapni a szelet! Ez r�gt�nz� m�v�szet.
     S a le�rt zene is sokat �riz a r�gt�nz�s szellem�b�l. Jaj annak a muzsikusnak, aki k�tszer ugyan�gy mormol!…