Íjászat

Személyes tapasztalatok:

Nemrég volt szerencsém kipróbálni ezt a nagyszerű sportot, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Kezdő szinten nem túl bonyolult a dolog, könnyedén elsajátítható, utána már csak szorgalmas gyakorlás kérdése az egész.

Íjászat, ahogy én tanultam egy kedves ismerősömtől (köszönet érte neki):

Jobbkezeseknek!!! Balkezeseknek ellenkezően!!!

1., Mindenki válassza ki először azt az íjat, amivel képes lesz lőni. Különböző erősségű íjak vannak, olyat válasszunk, aminek a húrját viszonylag könnyedén el tudjuk húzni a fülünkig.

2., Utána ismerkedjünk meg a nyílvesszővel. A nyílvessző végén 3 toll található, 2 egyező színű, és egy különböző. Mikor a nyílvesszőt az íjba helyezzük, a különböző színű toll néz majd balra.

3., Fogjuk meg az íjat a bal kezünkkel, a középső részén.

4., A nyílvessző végén lévő bevágást illesszük a húrra, úgy, hogy a különböző színű toll álljon bal felé, és a nyíl az íj bal oldalán helyezkedjen el. A tollat a mutató és a középső ujjunk között tartsuk, és a gyűrűsujjunkkal is fogjuk a húrt, viszont a hüvelykujjunkat nem kell használni, 3 ujjal fogjuk megfeszíteni a húrt.

5., Most húzzuk fel az íjat. A bal kezünket kicsit tartsuk behajtva, meg az íj húrja csúnya dolgokat csinál a kezeddel. :S A húrt a fülünkig kell elhúzni úgy, hogy egy síkban legyen a másik kézzel, ne álljon pl felfelé a könyökünk. 3 ujjal húzzuk a húrt, azt a 4. pontban írtam.

6. Most próbálj célozni - otthoni használatnál a célpontnak megteszi mondjuk egy téglalap alakú, kis szalmabála is – és lődd ki a nyilat!

Sikerült? Ügyes vagy? Nem? Akkor itt az ideje gyakorolni! Sok sikert!!!

By Lina

(Itt Kagome ugyan nem fogja szépen a nyílvessző végét, de az íjat jól tartja.)

A japán íjászatról:

Az íjászat Zen mûvészete

Elõdjével, a kyujutsuval szemben a valóságtól elvonatkoztatva , szertartásszerûen, céltáblára lõnek. A kyudo a Zen igazi gyakorlása : gyakorlóját megtanítja a tiszta, zavaró gondolatok nélküli koncentrálásra, a célra való erõs összpontosításra és az íj mûködtetéséhez szükséges , leheletfinom és mégis erõtõl duzzadó mozgására.

A nyílvesszõ kilõvése és az azt megelõzõ mozdulatok fázisosan koreografáltak , maga a kilövés szertartásszerû. A kyudo a budo egykik leghagyományõrzõbb irányzata.

Az íj mintegy 180-220 cm és az alsó harmadában lévő görbületnél markolják meg.

Az első ryut Masatsugu Zensho alapította a X. században. A japán íjhasználat egy szertartás, aminek pontosan kidolgozott koreográfiája van. A régi időkben, a kyu-jutsu-nál (íjászművészet) ez a harcos félelmének, bizonytalanságának leküzdésére szolgált. A cél a személyiség semmivé redukálása volt, hogy az íjász csak a lövés pillanatának éljen.

Az 1500-as évektől elterjedő tűzfegyverek csökkentették az íj jelentőségét, és a jutsu a mai időkre do-vá, kyudo-vá alakult, hatásos, önfegyelmező, léleknevelő eszközzé válva. A kyudo megtanítja művelőjét, hogy az életben kitűzött célt teljes koncentrációval, zavaró gondolatok nélkül igyekezzen elérni. Fizikai erőt tudjon kifejteni a tudat nyugalma megőrzésével, látszatra erőlködés nélkül (íjfelhúzás). Nyugodtan kitartva várni a felhúzott íjjal, és megtanulni a zavaró ingerek (amit a felhúzva tartott íj okoz a karokban) közepette a teljes célra koncentrálást, majd a koncentrációból az automatikus, zökkenőmentes átmenetet abba az ellazult állapotba, ahol a koncentráció célja nem vész el, csak másként jelenik meg a tudatban.

Ez a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor erősen gondolkozunk valamin, majd abbahagyva a gondolkodást, hirtelen, szinte magától - a tudati passzivitásban - bevillan a megoldás. Az íjászatban a húr elengedése felel meg ennek, ami csak akkor lesz megfelelő, ha előtte megvalósult a zavartól mentes célra való koncentráció, amit az ellazulás természetes és szinte önkéntelen fázisa követ. Olyan ez, mint az inga, ami a maximális kilengés után véghelyzetéből természetes módon vált át a másik irányba.

Forrás: http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/budo&page=/kyudo/kyudo.htm

Az íjászatról, mint sportról:

Az íjászat, mint sport és a szabadidõ eltöltésének egyik formája, Angliában , a modern sportok õshazájában fejlõdött ki pontos szabályokkal és rendszerekkel. Manapság a világ legtöbb országában ûzik versenyszerüen és szabadidõsportként az íjászatot.
A Nemzetközi Íjász Szövetséget (Federation Internationale de Tir á l' Arc = FITA) 1931-ben lengyel javaslatra hívták életre Belgium, Svédország, Csehszlovákia, Franciaország és Lengyelország részvételével.
Hazánkban a harmincas évek elején kezdett kibontakozni az íjászat, 1932ben rendezték az elsõ országos bajnokságot, a lövész szövetség szervezésében. Az elsõ országos bajnok Gelencsér György volt.
A II. világháború után a sportág hazai fellendítésében nagy szerepe volt Frantisek Hadas csehszlovák világbajnoknak, aki nagy segítséget nyújtott a magyar íjászsport újjászervezésében.
A Magyar Íjász Szövetség (MISZ) 1957ben alakult meg, s 1959ben rendezték az elsõ összetett versenyt. Ugyanebben az évben a stockholmi világbajnokságon már a magyar versenyzõk is részt vettek.
A Magyar Íjász Szövetség viszonylag rövid fennállása óta kitunõ eredmények születtek, melyek arany betükkel íródtak be a sportág történetébe.
A szövetségen belül a szakágak tevékenységét három szakmai bizottság segíti: a pályaíjász, a terep-íjász és a vadászíjász.
A Sporttörvény elõírásainak megfeleloen a Magyar Íjász Szövetség 1996. december 14-i rendkívüli átalakuló közgyûlésén köztestületté alakult át, a régi nevet megtartva.

Forrás: http://www.west.hu/sagittarius/ijaszat_tort.htm

Itt rengeteg oldalt találtok, talán nálatok is van íjászegyesület, nézz utána!

http://ijasz.lap.hu/