A cetek (Cetacea) az eml�s�k oszt�ly�nak egyik rendj�t alkotj�k. A cetek rendj�be tartoznak t�bbek k�z�tt a b�ln�k �s a delfinek.

Mint minden eml�s, a cetek is leveg�t l�legeznek be, t�dej�k van, melegv�r�ek, ut�daikat szoptatj�k. A cetek sz�razf�ldi eml�s�kt�l sz�rmaznak. Az evol�ci� sor�n kit�n�en alkalmazkodtak a v�zi �letm�dhoz. Alakjuk �ramvonalas, a halak�hoz hasonl�. Mells� v�gtagjaik uszonyokk� alakultak �t, h�ts� v�gtagjaikat elvesz�tett�k. Gyakorlatilag nincs sz�rzet�k.

A cetek nagy termet� �llatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajt�l f�gg�en 1,2 – 30 m, t�meg�k 30 — 150000 kg. K�z�l�k ker�l ki minden id�k legnagyobb �llata, a k�k b�lna.

Fekete-feh�r delfinek

• Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)
  • El�fordul�s: D�l-Amerika d�li partjai, illetve Indiai-�ce�n.
  • M�retek: 1.3-1.7 m, 35-60 kg

• Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)
  • El�fordul�s: D�l-Amerika d�l-nyugati partjai, 5� �s 33� k�z�tt.
  • M�retek: 1.2-1.7 m, 35-65 kg

• Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii), (C. heavisidei)
  • El�fordul�s: Afrika d�l-nyugati partjain�l.
  • M�retek: cc1.6 m, 40-75 kg

• Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)
  • El�fordul�s: �j-Z�land k�r�li vizekben.
  • M�retek: 1.2-1.5 m, 35-60 kg

• Risso-delfin (Grampus griseus)
  • El�fordul�s: M�rs�kelt vizekben.
  • M�retek: 2.6-3.8 m, 300-500 kg

• Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)
  • El�fordul�s: �zsia �s K�z�p-Amerika k�z�tti m�rs�kelt vizek, a 40� �s 60� k�z�tt.
  • M�retek: 2-2.6 m, 160-210 kg

• Ar�biai delfin (Delphinus tropicalis)

Anat�mia

A cetek szervezete a v�zi �letm�d k�vetelm�nyei szerint alakult �t. Mells� l�baik uszonyokk� alakultak. H�ts� l�baik teljesen elcs�kev�nyesedtek, k�v�lr�l nem l�that�ak. Farkuk v�g�n a halak�hoz hasonl�, de v�zszintes �ll�s� farokuszony fejl�d�tt ki. A legt�bb cetfajnak h�tuszonya is van.

B�r�k alatt vastag zs�rr�teg van, amely r�szben energiatartal�kul, r�szben h�szigetel�sk�nt szolg�l. Sz�v�k m�s eml�s�kh�z hasonl�an k�t kamr�b�l �s k�t pitvarb�l �ll.

A fej�k tetej�n lev� orrny�l�son �t l�legeznek. A szil�scetelnek k�t, a fogasceteknek csak egy orrny�l�suk van. Amikor az �llat a felsz�nre emelkedve kif�jja a leveg�t, a kicsap�d� p�ra jellegzetes alak� felh�je l�that�v� v�lik. K�pesek hossz� ideig (az �mbr�s cet t�bb, mint 120 percig) leveg�v�tel n�lk�l a v�z alatt maradni. L�gz�s�k nem automatikus, emiatt csak �gy k�pesek aludni, hogy agyuk egyik f�ltek�je mindig �ber �llapotban marad.

�letm�d

A cetek valamennyien ragadoz�k, de egyes fajok mikroszkopikus planktonnal, m�sok nagytest� �llatokkal t�pl�lkoznak.

Szaporod�s

A n�st�ny cetek egyszerre csak egy ut�dnak adnak �letet, �s azt hossz� ideig (egyes fajok t�bb mint egy �vig) szoptatj�k. Az anya�llat �s ut�dja k�z�tt er�s �rzelmi kapcsolat van. Az ivar�retts�get a cetek �ltal�ban k�s�n, 7—10 �ves korukra �rik el.

A h�m nemi szervei a test�regen bel�l helyezkednek el, ami �sz�skor a k�zegellen�ll�st cs�kkenti. A legt�bb cetfajn�l nem alakulnak ki �lland� p�rok. A n�st�nyek egy p�rz�si id�szak alatt gyakran t�bb h�mmel is p�rosodnak. Az �jsz�l�tt �llat fark�val el�re j�n a vil�gra, ez cs�kkenti a fullad�s vesz�ly�t. Az anya�llat szoptat�skor akt�van pr�seli ki a tejet eml�j�b�l.

Evol�ci�

A cetek valamennyien sz�razf�ldi eml�s�k lesz�rmazottjai, �seik val�szin�leg a p�rosujj� pat�sok rendj�be tartoztak. 50 milli� �ve t�rtek vissza a tengerbe.

A cetek �s az ember

A cetek v�delme

A legt�bb nagytest� cetfaj a cetvad�szat hat�s�ra ma vesz�lyeztetett �llatnak sz�m�t. A legnagyobb vesz�lyben azonban �l�hely�k v�ltoz�sa miatt a folyami delfinek vannak. A delfinek �ltal lakott foly�kat legnagyobb m�rt�kben az ember gazdas�gi tev�kenys�ge, az �nt�z�s �s energiatermel�s c�ljait szolg�l� duzzaszt�g�tak �p�t�se vesz�lyezteti. �gy p�ld�ul a K�n�ban a Jangce foly�n �p�l� g�tak vesz�lyeztetik a baiji fennmarad�s�t. Az Irrawaddy �s a Mekong foly�kon �p�l� g�tak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztul�s�t okozhatj�k.

Cetvad�szat

A nagytest� ceteket �vsz�zadokon �t vad�szt�k olajuk�rt, h�suk�rt, szil�ik�rt. Az �mbr�scetet a beleiben tal�lhat�, illatszerek alapanyag�ul szolg�l� �mbr��rt is vad�szt�k. A 20. sz�zad k�zep�re a vad�szat miatt t�bb cetfaj majdnem teljesen kihalt. A Nemzetk�zi B�lnavad�szati Bizotts�g (International Whaling Commission, IWC) 1986-os morat�rium�ban hat�rozatlan id�re megtiltotta a kereskedelmi c�l� cetvad�szatot. A morat�rium ellen�re Norv�gia, Izland, a Fer�er-szigetek �s Jap�n ma is folytatj�k a vad�szatot. Szib�ria, Alaszka �s Kanada egyes term�szeti n�pei ugyancsak vad�sznak cetekre.

Hal�szat

A delfinek �let�t a hal�szat is vesz�lyezteti, mert az �llatok v�letlen�l a hal�szok h�l�iba ker�lve elpusztulhatnak. A Csendes-�ce�non folytatott tonhalhal�szat �vente t�bb ezer delfin �let�t k�veteli. Egyes orsz�gokban a hal�szok h�suk�rt sz�nd�kosan is ejtenek el delfineket.

Katonai k�s�rletek

A haditenger�szet �ltal m�lys�gi felder�t�sre haszn�lt eszk�z�k k�rt tehetnek a cetek �rz�kszerveiben, �s pusztul�sukat is okozhatj�k.

Cetek a kult�r�ban

Cetek a Bibli�ban

A Biblia t�bbsz�r is eml�ti a ceteket. Legismertebb J�n�s t�rt�nete, akit egy nagy hal nyelt le:

Az �r pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje J�n�st. �s l�n J�n�s a halnak gyomr�ban h�rom nap �s h�rom �jjel. �s k�ny�rge J�n�s az �rnak, az � Isten�nek a halnak gyomr�b�l. (...) �s sz�la az �r a halnak, �s kivet� J�n�st a sz�razra